Ráadásul az alapított cégek negyede műszaki vagy építőipari az idei első féléves adatok szerint. A működőként nyilvántartott cégek 9 százaléka található az építőiparban.
A 2011 óta tartó folyamatos csökkenés után idén a tavalyi év első hat hónapjához képest 5,9 százalékos emelkedést figyelhettünk meg a cégalapítások számában. Igaz, hogy a mostani javulás mértéke eltörpül a korábbi éveket jellemző visszaesésekhez képest (2010-ben közel 50 ezer cég alakult éves szinten, míg, 2015-ben már csak 25 ezer), de ha az első félévi cégalapításokat nézzük, 2014 és 2015 között 22,45 százalékos csökkenés volt, ezért kiemelkedő eredménynek számít, hogy sikerült megfordítani a tendenciát.
A 2016 első hat hónapjában alakult cégek közül a legtöbb a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységű, illetve építőipari társaságok közül került ki. Ezekben az ágazatokban az új cégek száma megközelítette az 1650-et, vagyis közel minden negyedik idén alapított vállalkozás e két tevékenység valamelyikét választotta főtevékenységként. Ugyanakkor a nagy- és kiskereskedelem után a műszaki és építőipari vállalkozások közül szűnt meg a legtöbb.
A működő cégek száma a 2013-as csúcs óta csaknem negyvenezerrel esett vissza, de még így is bőven meghaladja a válság előtti időszak 480 ezer körüli értékét: július 1-én 522 ezer működő vállalkozást tartottak nyilván Magyarországon, ennek 9%-át az építőiparban. Továbbra is magas a cégtörlések száma, a 2015-ös 52 ezer után az idei év első félévében további közel 26 ezer céget szüntettek meg.
Ha területi bontást nézünk, Győr-Moson-Sopron megye kivételével mindenhol csökkent a működő társaságok száma az elmúlt 12 hónapban. A legnagyobb meglepetés Nógrád megye, ahol a cégek száma mindössze 0,3%-kal csökkent tavaly július eleje óta, míg egy évvel korábban itt mérték a második legnagyobb arányú cégszám csökkenést, 4 százalék feletti értékkel. Fél százalék alatt maradt a cégszámok mérséklődése Csongrád és Bács-Kiskun megyékben, illetve országos átlag alatti csökkenéssel büszkélkedhet Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya, Pest és Veszprém megye, illetve Budapest. Arányaiban a legnagyobb cégszám csökkenés Komárom-Esztergom, Fejér és Heves megyékben történt.
A 600 milliárd forintnyi tőkeforrást biztosító Baross Gábor Tőkeprogram a beruházási aktivitás növeléséhez, az energiahatékonyság javításához, zöld fejlesztések megvalósításához járul hozzá.
A 30 milliárd forintos beruházásban a körforgásos gazdaság európai innovációs- és kutatóközpontját hozzák létre, közel 20 ezer négyzetméteren.