A kiadott engedélyek és a bejelentések száma még nagyobb tempót mutat, ám a kapacitás lassan igazodik a kereslethez.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint az idei első negyedévben 2061 új lakás épült, 46,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek és az egyszerű bejelentések együttes száma 9525 volt, ez 88,7 százalékos emelkedés az egy évvel korábbihoz képest.
A KSH jelentés rámutat, a kiadott engedélyek (építésekhez viszonyított) nagy száma azt jelzi, hogy a növekvő lakásépítési kedvet csak lassan követik a megvalósuló lakásberuházások.
Érdekesség, hogy Budapesten a nagyobb léptékű építési beruházások még nem készültek el, ezért itt 51,3 százalékkal kevesebb új lakás épült fel a tavalyi első negyedévhez képest. A kiadott lakásépítési engedélyek és a bejelentések száma együttesen viszont több mint háromszorosára, 220,1 százalékkal nőtt a fővárosban.
A községekben ugyanakkor több mint két és félszer annyi új lakást adtak át, mint 2016 első negyedévében, a (nem megyei jogú) városokban 98, míg a megyei jogú városokban 52 százalékos a növekedés.
Az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 45 százalékról 59 százalékra nőtt, míg a többszintes, többlakásos épületeké 48 százalékról 34 százalékra esett vissza.
A Nemzetgazdasági Minisztérium jelentése a CSOK és a kedvezményes lakásáfa előtti évekhez összességében viszonyítja az idei adatot. Ebből kiderül, 2013, 2014 és 2015 első negyedéveinek átlagához mérve több mint ötszörösére emelkedett a kiadott építési engedélyek száma 2017 elején. Az NGM hozzáteszi, 2017. január-februárban több mint 50 százalékkal emelkedett az új lakáshitelek összértéke éves összevetésben.
Ugyanakkor világszerte is hiába keresünk olyan toronyépületet, mint amilyet a MOL megálmodott a BudaPartra. A kivitelező Market Építő vezérigazgatója az új városrészt létrehozó BudaPart beruházás különlegességeiről is átfogó képet adott.
Az 1200 négyzetméternyi irodaterülettel és 37 lakással felépült Edison Centert olyan zöld technológiákkal szerelték fel, mint a geotermikus hűtés-fűtési, vagy a légcserélő rendszer.
Az előző uniós ciklusban a Ginop keretében hét év alatt került be 3000 milliárd forint magyar a gazdaságba. Minden eddiginél nagyobb operatív program indul.