Hány lakást hódíthat meg a magyar csodavakolat?

Az úgynevezett fázisváltó vakolat egy különleges adalékanyaggal, a nagy tisztaságú, mikrokapszulázott paraffinnal készül. Ennek az anyagnak a szerkezetében a jég olvadásához hasonló jelenség játszódik le. „Egy olyan fázisváltás történik, mint ami a jég és víz halmazállapota között szokott” – magyarázta a név eredetét a Magyar Építőknek Sipos Imre. „Ez a váltás 26 fokra van beállítva, így ezen a hőfokon nagy mennyiségű hőenergiát vesz fel a környezetből az anyag.” A szilárd vakolat tehát 26 fok fölött folyékonnyá válik, és közben lehűti a környezetet. Amikor pedig este lehűl a levegő, szellőztetéssel ismét megszilárdul a fal. A vakolat fázisváltó tulajdonsága legalább 30 évig megmarad.

Felrakni könnyű, de nem mindegy hova és mennyit!

Az építőipari termékeket gyártó cég tavaly négy budapesti lakásban tesztelte sikerrel a találmányt. „A tesztek arra irányultak, hogy megnézzük, milyen mennyiségben kell alkalmazni a falon, hogy hatékonyan működjön” – fogalmazott a szakember. „A felhelyezéséhez nem kell speciális szaktudás, bármelyik vakoló szakember megoldja, annál többet igényel a tervezése. „A kellő hatásfokhoz ezt a terméket igazából be kell tervezni a házba egy épületgépésznek. Bármilyen házba utólag behelyezve ugyanis nem biztos, hogy ki tudja fejteni a hatását. Fontos például, hogy ne legyenek hatalmas üvegfelületek, ami által a nap egész nap éri a lakást. Sokat számít az árnyékolástechnika, ahogy a szellőztetéstechnika, a ház tájolása, de sok egyéb dolog is. Nagyjából olyan szintű tudás kell, mintha egy passzív házat akar valaki megtervezni.”

Sipos Imre azt is hozzátette, a vakolat csak 26 fokon tudja helyettesíteni a klímát: „Ha valaki például 24 fokot szeretne beállítani, az nem működik ezzel az eszközzel. Ugyanakkor mi úgy gondoljuk, hogy a nyári időszakban a 26 fok ideális, hiszen kint nagyjából 10 fokkal van melegebb, így ez alá nem érdemes menni.”

A hír nagyot robbant, de kapkodni tilos

A visszajelzésekből egyértelmű, hogy a magyar találmány mindenkinek megmozgatta a fantáziáját. „A termék híre jóval nagyobbat szólt annál, mint amire gondoltunk. Nagyon sok területről kerestek minket, mind szakmai, mind földrajzi értelemben. Hívtak például Rómából, Irakból és Brüsszelből is, ráadásul az emberek elkezdtek névötleteket beküldeni a termékre.”

A cég ennek ellenére igyekszik az energiát a kommunikáció helyett magára a vakolatra összpontosítani. „Mindenki szeretne több információhoz jutni, de nekünk sincs meg még mindenre a válasz, ezért vissza is fogtuk az ezzel kapcsolatos kommunikációt. Amikor majd konkrétumokat, kivitelezési segédleteteket tudunk kínálni, akkor tudunk mindenkinek megfelelő választ adni.”

Kik fogják vásárolni?

A találmány alkalmazása irodákban, üzletekben, közintézményekben sem kizárt, de Sipos Imre elsődleges célcsoportként a lakosságot jelölte meg. „Az irodaházak például eleve teljesen más rendszert adnak. Ott nem nagyon van felület, a beltér gipszkartonfalakat kap, óriási üvegablakok vannak, és pár évente módosíthatják a falakat.”

Kérdés, hogy a találmány mennyire lesz elérhető árkategória egy átlagos családnak. „Ezt nagyban befolyásolja, hogy az adott épületben mekkora mennyiségre van szükség a vakolatból. Egy erdő mellett álló házban, ahol jól működik a szellőzés, teljesen más igények vannak például, mint egy panellakásban. Emellett sokat számít a tájolás is.” Az árról ugyanakkor még nagyságrendileg sem akart nyilatkozni az igazgató. „Jelenleg különböző épületekre próbáljuk kiszámolni az árakat, de annyiféle szám és számítás van, hogy egyelőre hadd ne mondjak erről semmit.”

Annyit azért leszűrhetünk, hogy a több százezer forintos klímaberendezéseknél valószínűleg költséghatékonyabb lesz a vakolat alkalmazása, annál is inkább, mert 30 évig megmarad, a klímával szemben nem kell tisztíttatni, sem méregdrágán javíttatni. Kérdés persze, hogy mikorra térül meg, és mekkora tőkeigénye lesz a felhelyezésének.

Senkire sem akarják rátukmálni

Amikor a termék leendő marketingjéről (például kiknek, milyen eszközökkel és mit kommunikálnak róla) akartuk kérdezni, Sipos Imre újra csak visszahozott minket a jelenbe. „Az elsődleges az, hogy megfelelő szakmai támogatás legyen a termék mögött. Mindenki legyen tisztában azzal, hogy hol lehet jól alkalmazni, és hol nem. Nem célunk az, hogy mindenhova ezt építsék be, a célunk az, hogy ahová bekerül, ott elérje a célját. Ez a műszaki kommunikáció úgyis eleve komoly hírverést ad a terméknek. Tehát először jusson el minden érdeklődőhöz elegendő szakmai információ, aztán ő majd eldönti, mit szeretne.”

Sipos István azt is elárulta, a sok kérdőjel miatt egyelőre még a vakolat fejlesztésének megtérülése is kérdéses, és leszögezte: „Nem ebből fog megélni a cég, és nem lesz tömegtermék, ebben biztosak vagyunk.”

A legjobb energia, amit el sem használunk!

Az igazgató ugyanakkor elismerte, a cég imidzséhez sokat hozzátehet a találmány. „Továbbá felhívhatja az emberek figyelmét fontos dolgokra. Például arra, hogy az energiahatékonyság ott kezdődik, hogy az a legjobb energia, amit el se használunk. És hogy már az épület tervezésénél sok minden eldől az energiahatékonyságról. Márpedig a 2020-tól életbe lépő szigorúbb energiahatékonysági szabályozás miatt ezeket mindenkinek át kell gondolni.”

Jelenleg az utolsó simításokat végzik a fázsiváltó vakolaton. „Kiadványok, segédletek, csomagolás készítése zajlik, hogy a nyár előtt tudjunk már belőle értékesíteni.” A találmány többéves kutatás gyümölcse, de nem csak a fejlesztés miatt vártak vele eddig. „Be tudtuk volna vezetni korábban is, de most láttuk azt, hogy érdemes vele piacra lépni, hiszen az újépítések száma várhatóan emelkedni fog.”

Hegedűs Gergely
 

A Lasselsberger-Knauf Építőanyagipari Kft. Magyarországon és a környező országokban építőipari termékek gyártásával és forgalmazásával foglalkozó piacvezető vállalat. A magyarországi gyártók között az egyik legszélesebb termékportfoliót kínálja a színező- és az alapvakolatoktól a hidegburkolási termékekig, melyek lehetővé teszik a minőségi alapanyagok felhasználását az új építésű és felújítandó épületek esetén egyaránt.

A cég tulajdonosai a Lasselsberger és a Knauf család. A Lasselsberger család tulajdonában számos építőanyag-ipari vállalkozás van Magyarországon, Ausztriában és a környező országokban, a Knauf család a világ minden részén több mint 110 üzemet mondhat magáénak. A veszprémi gyár 1995-ben már kapacitásának maximumán dolgozott, mintegy száz munkavállalót foglalkoztatva. Ezt követően a vállalat újabb gyárakat nyitott Bugyiban, Debrecenben, Vácott és a horvátországi Durdevacban. Jelenleg a Horvátországban és Romániában működő leányvállalatokkal együtt több mint 200munkavállalót foglalkoztat. 

A vállalat a termékeit alapvetően kereskedői hálózaton keresztül értékesíti, így a termékek Magyarországon több mint 500 értékesítési ponton érhetők el. A kereskedelmi csapat az ország teljes területén értékesítési és szakmai segítséget ad közvetlen és közvetett partnereinek. A 20 éves építőipari tapasztalattal kialakított termékportfolió és szakértőink felkészültsége lehetővé teszik speciális igények kielégítését is.

Történelmi mérföldkövek

1989. novemberében került sor a cég alapítására Veszprémben, 30 millió forintnyi törzstőkével.

1996. júniusában átadásra került a Pest megyei Bugyi községben újonnan felépített II-es számú gyár, amelynek kapacitása kétszerese a veszprémi üzemének.

1999. őszén a Lasselsberger-Knauf Kft. megvásárolta a horvátországi Durdevacban működő vakolatgyárat, amely átalakítást követően 2000. februárjában kezdte meg a termelést. 

2001. év elején a Lasselsberger-Knauf Kft. megvásárolta a Vácon már működő vakolatgyárat, – III-as számú gyár – mellyel ismételten jelentősen emelkedett a gyártási kapacitás. 

2003. tavaszán megkezdődött a debreceni gyár építése, – IV-es számú gyár – amely 2004 őszén fejeződött be.

(lb-knauf.hu)