Az év végi hajrá arra volt elég, hogy 20 százalék alá csökkentse az éves visszaesését az iparág.
A decemberi hónapban folyó áron számítva 214,8 milliárd forint volt a magyar építőipar termelésének értéke. Ez az érték a tavalyi év legerősebb havi termelési adatát jelenti, egyben 1,4 százalékos emelkedést mutat az előző hónaphoz hasonlítva.
Mindezzel együtt a decemberi kibocsájtás 14,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi magas bázistól (244,9 milliárd), ami az előző uniós költségvetési ciklus befejező szakaszához kötődött.
A megkötött új szerződések volumene 114,1 százalékkal nőtt decemberben az előző évihez képest, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 34,4, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 172,7 százalékkal emelkedett. A növekedés oka néhány, gyorsforgalmi utak építésére kötött, nagy értékű szerződés volt.
Az egész éves termelést tekintve az iparág végül jócskán elmaradt a tavalyelőtti 2171 milliárd forintos értéktől (de a 2000 milliárdos lélektani határtól is), és 2015-höz képest 18,8 százalékkal csökkent. Éves szinten az épületek termelése 3,7, az egyéb építményeké 33,0 százalékkal mérséklődött – utóbbi az uniós forrásból végzett munkák 2015. év végi befejeződése miatt. A legnagyobb visszaesés a mélyépítő vállalkozások termelésében volt. 2016 minden hónapjában csökkent az építőipar teljesítménye az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
Az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene december végén 89,0 százalékkal meghaladta az előző évi, alacsony bázist. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 13,5, az egyéb építményeké - a decemberi új szerződések miatt - 174,3 százalékkal magasabb volt.
A negyedik negyedévben az építőipar termelői árai 3,0 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az épületek építése ágazatban 5,3, az egyéb építmények építése ágazatban 1,7, a legnagyobb súlyú, speciális szaképítés ágazatban 2,7 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos időszakához mérten.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.