Vedd már fel a sisakot! - ez az a téma, amit végre komolyan kellene venni

Összefoglaló szakmai anyagot adott ki az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége vezette konzorcium „Munkahelyi egészség és biztonság az építőiparban” címmel. A kiadvány a GINOP keretében, 77 millió forintos támogatásból, két változatban jött létre, melyekben a munkaadók és a munkavállalók számára kíván átfogó tájékoztatást nyújtani a témában.

A tudatlanság balesethez vezethet

Az utóbbi évek ellenőrzési tapasztalatai azt mutatják, hogy a megtörtént balesetek, a halálos és súlyos munkabalesetek, valamint a munkahelyi egészségkárosodás a munkavédelmi szabályok mellőzése miatt történik. Koji László, az ÉVOSZ elnöke, a témában tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a foglalkoztatottak nagyjából 90 százaléka segédmunkás, ami növeli a kockázatot. További nehezítő körülmény, hogy körülbelül 3000-3500 vendégmunkás dolgozik az építőiparban, akik nem részesülnek megfelelő felvilágosításban.
 

2017-ben a munkahelyi balesetek jegyzőkönyve szerint 816 baleset történt az építőiparban, amelyből 21 halálos kimenetelű, 44 súlyos, 13 pedig csonkolással végződött.

Mivel azonban szakértői becslések szerint a munkabalesetek 30 százalékát nem jelenti be a munkáltató, ezért feltehetően ezek a számok még nagyobbak lehetnek. Az építőipar ezekkel a számokkal vezető helyen van a súlyos és halálos kimenetelű baleseteket tekintve az ágazatok között, azonban az összes baleseteket vizsgálva csak a 12. helyen foglal helyet. Az összes munkahelyi balesetnek csupán 3,5% százaléka történik az építőiparban.
 

Az elnök azt is kifejtette, hogy a leggyakoribb munkabalesetek a magasmunkálatok során, állványon történnek, illetve a földmunkák közben, amikor nincs szakszerűen kitámasztva, dúcolva a kiásott gödör. Utóbbira példa egy nem rég történt eset, amikor nem volt megfelelően biztosítva a villamossín melletti munkagödör, így az betemetett egy ott dolgozót.  
 

Célzott ismertetés mindkét félnek

A munkáltatók részére létrejött kiadvány többek között taglalja a koordinátorok szükségességét, tájékoztatást ad a kockázat értékelésére vonatkozóan, valamint a munkakörülmények biztonságossá tételében, továbbá kitér a pszichoszociális tényezőkre is, amiket figyelembe kell venni a munkaszervezésnél.

A munkavállalók tájékoztatást kaphatnak a foglalkozási megbetegedések alakulásáról, az egyéni védőeszközök használatáról, valamint a munkavállalói jogokról, melyeket egy kinevezett személy is képviselhet.
 

Az állam részéről is szükséges a közreműködés

Koji László rámutatott arra, hogy a mikro- és kisvállalkozások sok esetben nem engedhetik meg maguknak a képzéseket és nem tudnak beruházni innovációs eszközökre sem, ezért szükség lenne állami részről olyan pályázati programokra, ahol a generál kivitelezők az alvállalkozói rendszerükkel együtt pályázhatnak. Így a kisebb cégek alkalmazottai is részesülnének megfelelő képzésben és innovatívabbá válhatnának.

A www.nincsbaleset.hu oldalon részleteket tudhatnak meg az érdeklődők a témában és online tanácsadást is kérhetnek, amelyet szakértők 24 órán belül megválaszolnak.