Sikerrel mutatkoztak be a hazai fejlesztések, köztük a Liget Budapest a Cannes-i ingatlanfejlesztési kiállításon.
Rengeteg érdeklődőt vonzottak a magyarországi projektek az egyik legjelentősebb nemzetközi ingatlanszakmai vásáron, a március 12-15. között megrendezett Cannes-i MIPIM-en – áll a szervezők közleményében. A kiállításnak és a jelentős számú potenciális befektetőnek köszönhetően idén is számos új beruházás előkészítése indult meg, amelyek alátámasztják a 2019-re prognosztizált 1,5 milliárd euró körüli befektetési érték elérését az ingatlanfejlesztési piacon.
Az ország biztonságos, magas hozamokat és jelentős növekedési potenciállal bíró piacot jelent a nemzetközi cégeknek, amit a Cannes-ban bemutatott, több mint 4 milliárd eurónyi magyar fejlesztés bizonyított. A projektek szemléltették a magyarországi potenciált, és egész városrészek fejlődési, befektetési lehetőségeit.
Az idén 30. alkalommal megrendezett Cannes-i kiállításon a világ több mint száz országából 25 ezer vezető szakember és befektető vett részt. Ez a nagyságrendű érdeklődés a jövőbeni befektetéseket megalapozó jelentős üzletszerzési lehetőséget és versenyt jelent a résztvevő országoknak.
A magyarországi befektetői környezet, a fejlesztési irányok és lehetőségek ismertetésére, valamint Budapest, Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged és Zalaegerszeg beruházásainak népszerűsítésére dedikált standot közösen alakította ki Budapest Főváros Önkormányzata, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) és az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK).
Bemutatták, hogy egyre több magyar nagyváros képes akár nemzetközi viszonylatban is meghatározó jelentőségű beruházásokat vonzani, és Magyarország keleti régiói is fejlődésnek indultak.
A nagy ingatlanfejlesztők – Atenor, Futureal-csoport, Gránit Pólus Csoport, GTC Magyarország, HB Reavis, Horizon Development, WING – városarculatot alakító, 2020-ban átadásra kerülő fejlesztéseikkel szerepeltek a seregszemlén. A kiállítás jó alkalom volt arra, hogy a Budapest-standon az önkormányzati-, az állami- és a magánszféra együttműködéseként bemutassák a főváros és több vidéki nagyváros jövőbeni fejlesztési irányát, a tervezett és a már megvalósult projekteket.
Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója kiemelte, hogy óriási volt az érdeklődés a fejlesztési program iránt.
„Európa legnagyobb kulturális beruházása komoly mágnes-hatással bír, releváns mennyiségű működő magán tőkebefektetést indukál a környéken. Nemcsak a Városligetet újítjuk meg, nemcsak turistákat vonzzuk Budapestre, hanem az egész térséget, egész Budapestet és egész Magyarországot pozicionáljuk. Az infrastruktúra fejlesztés révén kialakítottuk azt a platformot, ami miatt a hotel-, lakás- és iroda-fejlesztők Budapestet és ezt a térséget választják. A kiállítás hihetetlen volumenű tőkét mozgat meg, komoly üzletek születnek, tapasztalható, hogy a magyar gazdaság teljesítőképességének, valamint a megvalósítási fázisba lépett legnagyobb európai kulturális beruházásnak, a Liget Budapest Projektnek is jelentős tőkevonzó hatása van"
- emelte ki a közleményben a vezérigazgató.
A kiállítás sikerein túl a magas befektetői aktivitást a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) eredményei is alátámasztják. A HIPA 2018-ban kiemelkedő évet zárt, minden eddiginél több, 98 projekt érkezett az országba, amelyek rekord nagyságú, a következő években több mint 4,311 milliárd euró tőkebefektetést jelentenek. Ez 23 százalékkal haladja meg a megelőző évit, és több mint 17 ezer új munkahely megteremtését is jelenti.
A gyártási projektek után már a tudás-központú, magas hozzáadott értékű befektetések helyszínéül is egyre több befektető választ vidéki városokat, ahol – főként az egyetemi bázisra alapozva – komoly know-how áll rendelkezésre, egyúttal a munkaerő piaci tartalékok is jelentősebbek. Ezek a főként mérnöki és BSC projektek pedig még láthatóbbá teszik a nemzetközi térképen az úgynevezett TIER-2-es városokat, mint Debrecen, Szeged, Miskolc, valamint a jövőt-álló autóipari fejlesztések szempontjából kiemelkedő Zalaegerszeg.
Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke beszámolt arról, hogy az egyre tőkeerősebb magyarországi befektetők is jelentős versenytársat jelentenek a nagy nemzetközi cégeknek a piacon, hiszen tavaly már az 50 százalékot is átlépte a magyar cégek részvétele a fejlesztésekben.
Az IFK szerint az építőipar kétszámjegyű bővülése idén folytatódhat, amelyhez a kormányzati családpolitikai döntések is hozzájárulnak. Tavaly 17.681 új lakás épült, ami 22,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
A 2018-as eredmény egyúttal nyolcéves rekordot jelent, legutóbb ugyanis 2010-ben volt magasabb az átadott új lakások száma. 2019-ben 20 ezernél is több, elsősorban társasházi lakás átadása várható. Az építőipari vállalkozások innovációjának és a korszerű technológiáknak köszönhetően ma már a szakemberhiány is kisebb probléma, mint két éve, a hatékonyságjavulás megindult.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.