Miután az ágazat a nyugati országokban is rákapcsolt, nem egyszerű feladat hazacsábítani a legjobb szakmunkásokat és mérnököket.
Az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke a Kossuth Rádió Krónika című műsorában számolt be a szakembereket hazahívó programsorozat eddigi tapasztalatairól. Koji László elmondta, azokba az országokba szerveznek toborzó eseményeket, ahol a legtöbb magyar szakmunkás és mérnök vállalt munkát az építőiparban: „Ez a négy ország Anglia, Németország, Ausztria és Hollandia” – derült ki a szavaiból.
A júniusban Münchenben elkezdődött turné során az adott ország magyarjainak információkat és konkrét ajánlatokat visznek egy-egy rendezvénnyel. „A feladat nem egyszerű, hiszen a nyugat-európai országok jelentős részében is építőipari növekedés van” – árulta el az elnök.
„Épp a napokban hallottuk Németországból, hogy az első negyedévben 17,8 százalékkal bővült az ágazat, és a növekedés egész évben kitart. Nyilván mindent megtesznek azért, hogy megtartsák a dolgozóikat.”
Koji László a müncheni rendezvény legnagyobb tanulságaként az fogalmazta meg, hogy a kint dolgozó magyaroknak nincs tényszerű információja a hazai lehetőségekről. „Egymástól nyert félinformációkkal rendelkeznek, ráadásul ezek régebbi állapotokat tükröznek. Emiatt az első feladatunk, hogy hiteles információkhoz juttassuk őket. Össze kell hozni őket azokkal a hazai cégekkel, akik már tudnak nekik olyan ajánlatot tenni, aminek van hazahívó ereje.”
A németországi esemény arra a kérdésre is konkrét válaszokat adott, hogy milyen ajánlat tudja megmozdítani a kint dolgozókat.
„Legalább a kinti bér 60 százalékát kell megkapnia a mérnököknek és a szakmunkásoknak egyaránt. Emellett tartós foglalkoztatást igényelnek, és a családjukhoz, magyarországi lakhelyükhöz közeli munkahelyet.
Mindezeken túl a kormányzat által kínált lakhatási és gyerekvállalási támogatások részletei is érdeklik őket, miután sokan közülük az érintett korosztályt képviselik.”
A bérekre vonatkozó kérdésre válaszolva Koji László elárulta, egy jó szakmunkás ezekben az országokban megkeresi a havi nettó 1500-1600 eurót. Egy jó mérnöknél ugyanez az összeg nettó 2000-2200 euró.
„Ez azt jelenti, hogy a jó szakmunkásnak itthon meg kell keresnie a nettó 300-350 ezer forintot.
Hozzáteszem, hogy ezért sem odakint, sem itthon sem 176 órát dolgozik egy hónapban, hanem inkább 200-220 órát, az ágazat sajátosságainak megfelelően.”
Koji László kiemelte, az egyik kulcstényező a hazafelé tekintők számára a tartós foglalkoztatás. „Emiatt fontos, hogy a legnagyobb hazai cégek jelenleg négy-öt évre előre tudnak tervezni, mert van rendelésállományuk.” További fontos tényező a hazatéréshez a munkakörülmények fejlesztése, beleértve munkaeszközöket, a munkavédelmet és a munkaegészségügyet.
Az ÉVOSZ által szervezett hazahívó rendezvény-sorozatot több nagy hazai cég is támogatja. A müncheni toborzón hét meghatározó magyar vállalat mutatkozott be előadásokkal, illetve személyes beszélgetésekkel nyújtva információkat. Az alábbi cégek vettek részt:
Lendület, megújulás és a korábbi értékek megőrzése vezérelte a SZABADICS Group új arculatát.
Bár harminchárom évet töltött el egy munkahelyen és nem gondolkodott a váltáson, a Paks II. projekt mégis elcsábította Bohus Róbertet, aki úgy gondolja: ennek a beruházásnak olyan nívója, hírneve van, amiért érdemes volt ezt a lépést megtenni. A cég programelem-felelőse tapasztalt projektmenedzserként került márciusban a két új blokk létesítését koordináló társasághoz.