A Duna Aszfalt, a KÉSZ Csoport, a Market, az Óbuda Group, a VIV, a West Hungária Bau, valamint a ZÁÉV is részt vett az Építőipari Hazahívó programsorozat első eseményén.
Münchenben rendezték meg az első Építőipari Hazahívó börzét csütörtökön, a magyar főkonzulátus épületében. A már jelentős idő óta rekordgyorsasággal növekedő hazai építőipar az eseménysorozaton a korábbi recessziós években külföldre költözött, azonban hazavágyó magyar szakmabelieket szólítja meg. A rendezvény kiemelt médiapartnereként lapunk a helyszínről jelentkezik riporttal.
Mintegy 80 ezer munkavállaló hagyta el az építőipart az ágazat gazdasági visszaesése idején, azonban ez a trend az elmúlt években megfordult – derült ki Koji László, az eseményt szervező Építőipari Vállalkozások Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnökének nyitófelszólalásából. Rámutatott: a 80 ezer érintettből közel 30 ezer Nyugat-Európában kereste a lehetőségeket, Németország is a célországok között volt.
Mára azonban megváltozott a helyzet, az építőipar ma Magyarországon évről évre átlagosan 25-30 százalékkal növeli az éves volumenét, 2023-ig pedig 25 ezer milliárd forintnyi munkát kell Magyarországon elvégezni
- hangsúlyozta az ágazati vezető.
A folyamatos hatékonyságnövelés zajlik, de ezzel együtt kiváló szakemberekre és mérnökökre van szüksége az iparágnak Magyarországon – mondta el, majd kifejtette: az építőipar legjobb vállalatai versenyképes ajánlatot tudnak tenni a Bajorországban korábban munkát vállalt kollegáknak. A német tartományban az ÉVOSZ számításai szerint 12 ezer magyar szakmunkás, betanított munkás, illetve mérnök dolgozik – indokolta meg az első börze helyszínválasztását Koji László.
A Hazahívó Börzén a magyar építőipar hét meghatározó, teljes mértékben hazai tulajdonú vállalata mutatkozott be röviden, majd képviselőik számos beszélgetést folytattak le a helyszínre látogató érdeklődőkkel.
A Duna Aszfalt Kft.-től Lehel Zoltán innovációs főmérnök szólalt fel. Elmondta: az autópályaépítés az építőmérnökök egyik legfontosabb álma, a Duna Aszfalt pedig 2011-ben el is érte ezt az M43-as Makó és az országhatár között futó szakaszának kialakításával.
A jelenleg 1500 főt foglalkoztató cégcsoport rendkívül jelentős szerződésállománnyal bír:
a Duna Aszfalt elmondhatja magáról, hogy a mélyépítési terület piacvezető zászlóshajója.
A vállalat jelenleg is számos gyorsforgalmi utat és autópályát épít (többek között az M44-es több szakaszát, az M8-ast Körmendnél, az M30-ast Borsodban és az M4-est Békéscsabánál is), az új utak építése mellett pedig a több mint 32,5 ezer kilométernyi közúthálózat és a mintegy 175 ezer kilométernyi önkormányzati úthálózat felújításában is látnak jövőt. Emellett pedig kitűzött céljuk, hogy a digitális Building Information Modeling (BIM) mélyépítésben való hazai meghonosításában is vezető szerepet vállaljanak.
A KÉSZ Csoportot képviselő Farkas Réka és Kelemen Gábor a vállalat 37 éves történetét, 1500 fős létszámát és jelentős árbevételét hangsúlyozta. A rendkívül kiterjedt tevékenységi hálóval rendelkező holding egyik előnye az, hogy szinte minden építőipari területet lefednek a cégei, így nem fordulhat elő, hogy egy projektben ne legyen szakértő, akire a munkatársak támaszkodhatnak. A KÉSZ számos jelentős fejlesztése közül szó esett a Liszt Ferenc repülőtéren elvégzett munkákról, a kecskeméti Sheraton Hotelről, gyárépítésekről és a lettországi Rigában átadásra kerülő hatalmas kulturális központról is.
A Market Építő Zrt.-t képviselő Papp Gábor hangsúlyozta a vállalat elkötelezettségét a munkatársak szaktudásának fejlesztésére és a versenyképes fizetések, illetve juttatások nyújtására. Hangsúlyozta: a Market az építőipar számos területén dolgozik: iparcsarnokok, sportlétesítmények, hotelek, az egyedi Biodóm és olyan lakóingatlan-fejlesztések, mint a fővárosi BudaPart városnegyed köthetőek a nevéhez (ez utóbbi saját fejlesztésű projekt, mely a cégcsoport biztonságát is növeli). Emellett elmondta, hogy nemrég kezdték meg a debreceni BMW-gyár földmunkáit is.
Ezt követően Magyarország piacvezető beruházás-lebonyolító és egyik legnagyobb tervező csoportja, az Óbuda Group mutatta be tevékenységét. Lipcsei Gábor, az Óbuda-Újlak Beruházásszervező és Fővállalkozó Zrt. vezérigazgató-helyettese elmondta: a tulajdonosi szerkezet mindmáig a csoportot 30 évvel ezelőtt megalapító mérnökökből áll.
„Ez a szakmaiság az, ami 30 éve hajtja előre a céget” – tette hozzá. A vezető kitért arra, hogy az Óbuda Group az eseményen résztvevő többi kivitelezővel is számos alkalommal és projekten dolgozott együtt, mind a projektmenedzsment, mind pedig a generáltervezés területén is. A vállalatban építő- és építészmérnökökkel együtt az ágazat teljes spektrumát lefedő szakemberek dolgoznak – derült ki szavaiból.
Hozzátette: ügyfeleik között számos nemzetközi cég található meg, így nemzetközi munkamódszerekkel is dolgoznak, ez pedig azt jelenti, hogy a szakmai nívó is azonos szinten van ezekkel a versenytársakkal is. Az Óbuda Group nagyon sok energiát fektetett a Building Information Modelling (BIM) megvalósítására az elmúlt években – emelte még ki. A csoport számos más projekttel együtt dolgozik a Puskás-stadionon (több generálkivitelezővel együttműködve), a nemrég elkészült Párisi Udvar Hotelen (a Markettel együtt), illetve a bajoroszági kötődésű újhartyáni Rehau-gyáron is.
„Magyarországon mind a magán, mind a közfinanszírozású szektorban olyan komplex projektek vannak, amelyek felveszik a rendszert bármely európai piaccal, nagyon sokat lehet mérnökként tanulni ezekből”
- fejtette ki.
Az Óbuda Group után a villamosszakmát képviselő VIV Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója, Bujdosó Sándor beszélt a szakágazat magyar tulajdonú vezető vállalatát képviselve. A vezető hangsúlyozta a cég változatos projektállományát, stabil pénzügyi hátterét és az alkalmazottak hosszú távú munkaviszonya iránti elköteleződését is.
Ezt követően Peterka Attila, a West Hungária Bau Kft. stratégiai igazgatója egy látványos referenciafilmben mutatta be a közel 800 munkavállalót alkalmazó cégcsoportot, melynek elején a Puskás-stadion kapott jelentős hangsúlyt. Az óriásprojektet követően többek között a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusát, a szombathelyi Püspöki Palotát, a Budai Vár Királyi Lovardáját, több gyárcsarnokot és a keszthelyi Festetics-kastélyt is bemutató film a vállalat családi és csapatépítő programjairól is beszámolt.
A betűrendben sorra kerülő cégek között utolsóként a ZÁÉV Zrt. mutatkozott be. Dormán József vállalkozási igazgató a hetvenéves jubileumát ünneplő céget képviselve elmondta: a ZÁÉV az elmúlt két évben megduplázta forgalmát. Ehhez a dinamikus növekedéshez keresnek kollégákat: mérnököket és szakmunkásokat a teljes magasépítési szegmensben.
A közel 300 főt alkalmazó cégcsoport az elmúlt 30 évben 1800 épületet valósított meg – emelte még ki. Felsorolta, hogy a főként Nyugat- és Közép-Magyarországon dolgozó ZÁÉV magasépítőként büszke a műemlékfelújítási munkáira, ipari létesítmények kivitelezéseire, illetve a VIV-hez hasonlóan szintén foglalkoznak villamoságazati munkákkal is.
Dormán József kiemelte: fontos a cégnek a magas minőség, amit számos nívódíj is bizonyít. A ZÁÉV kivitelezései közül felsorolta többek között a Nemzeti Színház konzorciumi munkáit, a sárvári gyógyfürdőt, a WHB-vel közösen felépített MTK-stadiont és a Swietelsky Magyarországgal együtt felépített szombathelyi Haladás-stadiont is, illetve a budapesti Gül Baba Türbét is. Végezetül kitért még a zalaegerszegi autóipari tesztpálya fogadó- és technikai épületének kivitelezésére is, mielőtt a Puskás-stadionról beszélt volna, melyet konzorciumban kiviteleznek fővállalkozóként a Magyar Építő Zrt.-vel számos más vállalat közreműködésével.
A bemutatkozásokat követően a börzén résztvevő cégek szakemberei és az érdeklődők több hosszabb ideig tartó beszélgetésbe és egyeztetésbe kezdtek. Az eseményen megjelentek közül többen hangot adtak hazatérési vágyuknak, illetve érdeklődésüknek a magyarországi építőipar fejlődése iránt.
2024 első félévében az előző év azonos időszakához képest az építési beruházás tárgyú szerződések mind darabszámban, mind értékben emelkedtek, előbbi 13,1 százalékkal, utóbbi 11,9 százalékkal.
Fiatal mérnökként került a Paksi Atomerőműbe Szarvas Krisztián. A kezdetek óta a Paks II. projektért dolgozik, négy éve műszaki igazgatóként. Bár a legnagyobb létszámú szervezetet irányítja, ajtaja minden munkatársa előtt nyitva áll. Kulcsfontosságúnak tartja, hogy sikerüljön megnyerni és megtartani a fiatal generációt az új atomerőmű számára.