A Makovecz Imre nevével jegyzett organikus stílusban megtervezett épület közel 2 ezer négyzetméteres lesz a WHB-Épkar Építőipari Kft. munkájával.
Korábban már beszámoltunk arról, hogy látványos építkezésen dolgoznak magyar cégek az Egyesült Arab Emirátusokban. Most helyszíni riporttal jelentkezünk az eddig csak építőipari látványterveken látható épületről: elérte legmagasabb a WHB-Épkar Építőipari Kft. és helybeli partnere által épített különleges faszerkeszetű pavilon.
A közel-keleti helyszínen megtartották a Makovecz-iskolához tartozó Csernyus Lőrinc tervei alapján épülő 1927 négyzetméteres épület bokrétaünnepségét. A pavilon, melynek nemrég készült el a szerkezete, egy többszintes, kettős rétegű, faszerkezetű épület, amely egy belső kupolából és az azt körülvevő külső burokból áll.
A létesítmény érdekessége, hogy száraz technológiával készül, azaz építésénél a kivitelezők nem használnak olyan technológiákat, amelyekhez víz kell. A magyar megjelenés központi témája, az emberiség alapvető éltető eleme, a víz. Az épületben helyet kap egy kiállítás is, melynek célja Magyarország egyedülálló gyógy- és termálvíz kincsének bemutatása, valamint az ezekhez kapcsolódó turisztikai desztinációk népszerűsítése.
Az épület szerkezeti elemeit részben tengeri úton, részben pedig a világ egyik legnagyobb teherszállító repülőjével szállították el a Dubaji Világkiállítás területére három ütemben, 2019 őszén. Már maga a szállítás is különleges eljárásokat igényelt, mivel a szerkezeti elemek súlya több mint 560 ezer kilogramm. A leghosszabb elem 18,47 méter, a legnehezebb pedig több mint 2700 kilogramm volt.
A bokrétaünnepségen beszédet mondott Takács Szabolcs, az expoért felelős miniszteri biztos, aki kifejtette: Dubajban egy kis Magyarországot is teremtettek, egy több évszádos magyar hagyomány megrendezésével.
Külön megköszönte mindazoknak a kivitelezőknek, építőknek a munkáját, akiknek a szorgalma és szakértelme előtti tisztelgés a bokrétaünnep megtartása. Szintén dícsérte a kivitelezők és szakértők speciális tudását is, mely lehetővé teszi a pavilon megépítését.
Rámutatott: 2019 novemberében tették le a pavilon alapkövét, az eseményen részt vettek a dubai világkiállítást szervező cég vezetői is. Hozzátette még: a magyar kormánynak
különösen fontos a makoveczi örökség ápolása, mely egyedi nem csak a Kárpát-medencében, hanem az egész világon is.
Tóth Andrea, az eseményen való részvételért felelős Expo 2020 ügyvezetője kifejtette: nagy hálával tartoznak a beruházók annak a mintegy 100 embernek a munkájáért, akik az elmúlt hónapokban dolgoztak rajta. Kiemelte Csernus Lőrinc főépítész és csapata munkáját és hasonlóan annak a 16 magyar ácsnak a csapatát, akiknek a kemény munkája lehetővé tette a terv előrehaladását.
A csapatot Szegletes Mihály vezeti, mindannyian nagy tapasztalattal rendelkeznek a különleges faszerkezetek építésében. A tisztán fából épült szerkezetet Magyarországon már egyszer felállították, mielőtt részeire bontva átszállították volna Dubajba.
Csernyus Lőrinc kifejtette: elhozták a térségbe az itt kevésbé ismert speciális építkezési kultúrát, a faépítkezés hagyományát.
"A fa élő anyag, lélegzik, mozog, jelkép szimbólum. Az építkezést történetének egyik archetípusa" - mondta el. Az építész, aki részt vett az 1992-es, nagy elismerést aratott sevillai világkiállítás magyar házának kialakításában (melyben Makovecz Imrével dolgozott fiatal építészként), rámutatott: az organikus építészet örökségét ugyanúgy szeretné átadni a fiatalabb generációknak, mint egykor neki adta át Makovecz Imre.
Rámutatott még: a pavilon tematikája vízre épül. A Magyarország területén egykor található Pannon őstengertől a római és török fürdőkultúrákon kerezstül a magyar termálfürdőkig kiemelkedő szerepet játszó elemet mutaják be, közvetlen használata nélkül. Minden érzékszervükkel tudják majd a látogatók a vizet érzékelni, hallással, látással, tapintással és szaglással is - mondta el.
Az épület a munkálatai az ütemtervek szerint haladnak, várhatóan szerint júliusban szerezheti meg használatbavételi, majd szeptemberben a működési engedélyt. Az Expo hivatalos októberi megnyitása előtt tesztüzemet tart még a Magyar Pavilon. Ezt követően 2020. október 20. és 2021. április 10. között a világkiállítás 192 másik országával együtt tekinthetik majd meg a számos országból érkező vendégek.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.