A többszintes, faszerkezetű épületet víz nélküli száraz technológiával kivitelezi a világkiállításon a WHB és az Épkar.
Gyomaendrődön befejeződött a dubai világkiállításra szánt magyar pavilon próbaépítkezése – írja a beol.hu. A 2020 októberétől 2021 áprilisáig tartó expón a magyar standokat befogadó pavilont a West Hungária Bau és az Épkar kivitelezi majd.
A Magyar Turisztikai Ügynökség korábbi közleménye szerint a makoveczi stílusú pavilon egy többszintes, kettős rétegű, faszerkezetű épület lesz, amely egy belső kupolából és az azt körülvevő külső burokból áll.
Az építmény száraz technológiával készül: építésénél a kivitelezők nem használnak betont, vasbetont, cementet, illetve olyan technológiákat, amelyekhez víz kell.
A beol.hu híréből kiderül, a pavilon idei próbafelállításáért a Szegép-Bau Kft. volt a felelős. A társaság alvállalkozójának, a gyomaendrődi Gyefa Kft.-nek telephelyén több száz elemből és mintegy 300 köbméter fából jött létre az épület próbaváltozata. A 40×50 méteres alapterület biztosítása mellett a faépítmény gigantikus méretéből adódóan két darura is szükség volt az összeállításához. Az Index korábbi cikke szerint a 10,6 milliárd forintból felépülő magyar pavilont Makovecz Imre egykori tanítványa és munkatársa, Csernyus Lőrinc tervezte.
A Magyar Pavilon szerkezetének elemeit három ütemben, a világ egyik legnagyobb teherszállító repülőgépével szállítják majd ki a jövő évi világkiállítás helyszínére. A világkiállítás 438 hektáros területén az országok pavilonjai három tematikus kerületben helyezkednek el: lehetőség, fenntarthatóság és mobilitás.
A csaknem 2000 négyzetméteres Magyar Pavilon a mobilitás nevű kerületében épül meg. A magyar kiállítási koncepció alapja Magyarország egyedülálló gyógy- és termálvíz kincsének bemutatása, valamint az ezekhez kapcsolódó turisztikai úti célok népszerűsítése.
A generálkivitelező Duna Aszfalt Zrt. és a tervező CÉH Zrt. különleges mérnöki teljesítményét ismerte el az Acélszerkezeti Szövetség.
Egy útszakasz, ami többet tud a forgalomról, mint a sofőrök – és adatban beszél. Az M1–M7 autópálya budaörsi szakaszán zajló fejlesztés során a Magyar Közút és a BME közösen építik ki további ipari partnerekkel együttműködésben azt a digitális infrastruktúrát, amely valós időben képes érzékelni, értelmezni és modellezni a közlekedést.