A többszintes, faszerkezetű épületet víz nélküli száraz technológiával kivitelezi a világkiállításon a WHB és az Épkar.
Gyomaendrődön befejeződött a dubai világkiállításra szánt magyar pavilon próbaépítkezése – írja a beol.hu. A 2020 októberétől 2021 áprilisáig tartó expón a magyar standokat befogadó pavilont a West Hungária Bau és az Épkar kivitelezi majd.
A Magyar Turisztikai Ügynökség korábbi közleménye szerint a makoveczi stílusú pavilon egy többszintes, kettős rétegű, faszerkezetű épület lesz, amely egy belső kupolából és az azt körülvevő külső burokból áll.
Az építmény száraz technológiával készül: építésénél a kivitelezők nem használnak betont, vasbetont, cementet, illetve olyan technológiákat, amelyekhez víz kell.
A beol.hu híréből kiderül, a pavilon idei próbafelállításáért a Szegép-Bau Kft. volt a felelős. A társaság alvállalkozójának, a gyomaendrődi Gyefa Kft.-nek telephelyén több száz elemből és mintegy 300 köbméter fából jött létre az épület próbaváltozata. A 40×50 méteres alapterület biztosítása mellett a faépítmény gigantikus méretéből adódóan két darura is szükség volt az összeállításához. Az Index korábbi cikke szerint a 10,6 milliárd forintból felépülő magyar pavilont Makovecz Imre egykori tanítványa és munkatársa, Csernyus Lőrinc tervezte.
A Magyar Pavilon szerkezetének elemeit három ütemben, a világ egyik legnagyobb teherszállító repülőgépével szállítják majd ki a jövő évi világkiállítás helyszínére. A világkiállítás 438 hektáros területén az országok pavilonjai három tematikus kerületben helyezkednek el: lehetőség, fenntarthatóság és mobilitás.
A csaknem 2000 négyzetméteres Magyar Pavilon a mobilitás nevű kerületében épül meg. A magyar kiállítási koncepció alapja Magyarország egyedülálló gyógy- és termálvíz kincsének bemutatása, valamint az ezekhez kapcsolódó turisztikai úti célok népszerűsítése.
2024 első félévében az előző év azonos időszakához képest az építési beruházás tárgyú szerződések mind darabszámban, mind értékben emelkedtek, előbbi 13,1 százalékkal, utóbbi 11,9 százalékkal.
Fiatal mérnökként került a Paksi Atomerőműbe Szarvas Krisztián. A kezdetek óta a Paks II. projektért dolgozik, négy éve műszaki igazgatóként. Bár a legnagyobb létszámú szervezetet irányítja, ajtaja minden munkatársa előtt nyitva áll. Kulcsfontosságúnak tartja, hogy sikerüljön megnyerni és megtartani a fiatal generációt az új atomerőmű számára.