Összesen 100 milliárd forintnyi beruházásnak adhat teret az a fejlesztési program, amit most fognak előkészíteni az ukrán határon: a tervek szerint konténerterminált, ipari parkot, infrastrukturális hátteret építenek ki. Az új logisztikai központot a tervek szerint a Budapest-Belgrád vasútvonal felé orientálják.
Új kaput nyithat az Európai Unió keleti határában Kína felé az a stratégiai jelentőségű fejlesztéssorozat, melyet a kormány Záhony térségében indít el. A tervek szerint az ukrán határ menti településen olyan konténer terminált építenek, amely fogadni tudja a keletről, elsősorban Kínából érkező óriási mennyiségű árut.
A potenciális mennyiségi növekedést mutatja, hogy míg most a Záhonyba érkező konténerek száma éves szinten nem éri el az ezret, a fejlesztés célja, hogy 10 év múlva naponta érkezzen ezer konténer Záhonyba.
György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstartégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a beruházásról szóló pénteki Budapesti sajtótájékoztatón elmondta: az északkelet-magyarországi város térségének ipari és logisztikai fejlesztésére csaknem 4 milliárd forintot biztosítanak, stratégiai jelentőségű feladatként kezelik a projektet.
Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök vezérigazgatója kifejtette:
a mostani fejlesztés arra szolgál, hogy a Kínából Oroszországon keresztül érkező áru Záhonynál lépjen be Magyarországra és innen haladjon tovább Nyugat-Európa felé.
Közölte, ez 4 milliárd forintos forrás a Záhonyba tervezett fejlesztés előkészítését segíti, a cél a térség legversenyképesebb logisztikai szolgáltatásának megvalósítása.
A sajtótájékoztatón elhangzott: a tervezett beruházás most van az előkészítés szakaszában, a kormány által biztosított csaknem 4 milliárd forintos forrás egyebek mellett a szükséges infrastruktúra és technológia megtervezését, valamint a térségben épülő ipari park infrastruktúrájának a kialakítását fedezi.
Záhony stratégiai jelentőségét az adja, hogy a település belépési pontként szolgál Magyarországra és ezáltal az Európai Unióba is, hiszen itt kell átállni a vasúti közlekedésben széles nyomtávról keskeny nyomtávra, ami egyet jelent az ide érkező áruk átpakolásával.
A pénteki eseményen kifejtették: ha az ide tervezett fejlesztés kiegészül a Budapest - Belgrád gyorsvasúttal, és Budapestről Belgrádon keresztül egészen Pireuszig megoldható lesz a gyors áruszállítás, akkor
7 nappal rövidülhet a Kelet-Ázsia és Európa közti áruszállítás.
A beruházáson konzorciumban dolgozik együtt a MÁV-REC Kft. (amelynek 49 százaléka a MÁV Zrt., 51 százaléka pedig az L.A.C. Holding Zrt. tulajdonában van) és egy kínai partner vállalat. Horváth László, az L.A.C. Holding Zrt. elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta:
a teljes beruházás értéke 100 milliárd forint, amelyben a logisztikai mellett az ipari fejlesztések is helyet kapnak, a térségben épülő ipari park iránt már 30 cég érdeklődött.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.