„Minden, amin dolgozunk, ikonikus” – interjú a Market vezető műemlékszakértőjével

„Műszaki orientációjú családból származom, édesapám és édesanyám oldaláról is, többek között ez vezetett az építőipar irányába. De az, hogy az életpályám a műemlékek felé fordult, talán a gyermekkori sétáknál kezdődött, amiket az édesapámmal tettünk” – kezdi a beszélgetést Tóth András. „Elmentünk a hétvégén vásárolni a ’80-as évek végén – jellemzően a nagy épületekben berendezett áruházakba, például a Párizsi Nagyáruházba. Már akkor megfogott a környezet, a homlokzatdíszek, a hangulat.”

Ezek az épületek mára mást jelentenek a műemlékfelújítási vezetőnek: a Párizsi Nagyáruház például, melynek restaurálása az egyik első projektje volt a Marketnél, ahol mára minden műemlékvédelmi beruházásnál vezető tanácsadói pozíciót lát el. Ez pedig egy folyamatosan bővülő feladatkör.

Már a szerződés megkötése előtt kezdődik a kutatás

Tóth András egy-egy új projektbe – melyekből elmondása szerint több is indulófélben van a Marketnél – már a legelső fázisban belép. „Egy projekt megpályázása idején a vállalkozási osztály találkozik először egy épülettel, megkapják a műszaki dokumentációt, közvetlen bejáráson vesznek részt” – fejti ki. Mivel ekkor dől el a projektre adott ajánlat, a lehető legtöbb információra van szükség: Tóth András, illetve a Market meglévő épületek átépítésében, kivitelezésében tapasztalattal rendelkező kollegái már itt is képbe kerülnek.

 

„Amikor egy munkához hozzákezdek, teljesen az alapokról kezdem, egyfajta vezető tanácsadóként. Elolvasok minden dokumentációt és mivel a szakma megtanított, hogy a dokumentációnak se lehet hinni, különösen több évtizedes épületek esetén, elkezdek nyomozni a házon, elkezdem feltárni minden részletét.” Elmondja: gyakran maga a befektető sem tudja, hogy az ingatlannak azok a részei milyen állapotban vannak, amelyeket nem lehet könnyen megközelíteni. „Elkezdünk egy kutatómunkát, egy leltárfelmérést, ezzel párhuzamosan pedig személyesen is megnézzük a házat.”

Ma szabványok, régen gyakorlat szerint épültek az ablakok

Itt felmerül a gyakran százéves műemlékek korában eltérő építkezési módszerekből adódó különbség. „Régen nem szabványok és előírások szerint dolgoztak, hanem gyakorlat szerint. Ebből következik, hogy komoly munka megtalálni azt a kivitelezési módot, ami hű az eredetihez, megfelel a műemléki irányelveknek, a modern elvárásoknak és az ára is elérhető.”

Így a Market vezető műemlékesének a feladata a szakterület alvállalkozóinak ismerete, a velük való tárgyalás és egy, a különböző szakmákat összefogó komplex gondolkodás. Példaképpen az ablakokat hozza fel: „Vegyünk egy újkori ablakot: egyszerű, van egy faszerkezete, egy gyári vas- és üvegszerkezete.

 

Egy műemlék esetében ez úgy néz ki, hogy egy díszes pántot, vasalatot rézöntő készítette, a díszítőüveget a díszítőüveges és a faszerkezetet is egy külön szakember: ma is gyakran külön restaurátorok kellenek, hogy ezeket egyben kezeljék. És akkor még csak egy ablakról beszéltem nem egy épületről.” Másképpen megfogalmazva: „itt nem csak az az elsődleges lényegi feladat, hogy a falakat egyenesen kell rakni: a téglákat kell ismerni, mert az egyik kicsi, a másik nagyméretű, van amelyiken pedig faragni szükséges.”

Érdemes zsaluerdőt állítani, hogy ne kerüljön veszélybe a műemléki kupola

Ennek következtében ebben a feladatkörben egyszerre kell egyensúlyozni a beruházó, a kivitelező, a műemlékvédelmi hivatal és a szakmai elvárások között, mindnek megfelelve, miközben a félkész projekteket gyakran nem hozzáértő szemekkel kritizálja a média. Példaként Tóth András az elmúlt időszak egyik leglátványosabb magyar műemlékújjáélesztési projektjéből idéz, a Párisi Udvar restaurációjából.

„Ez összességében egy nagyon összetett, munka volt, minden mindennel összefüggött – nem mellesleg talán az egyik kedvenc munkám is, mint ahogy a közönségé is: volt, hogy annyiszor kellett bemutatnom, hogy több napnyi időbe tellett” – mutat rá.

 

„Itt van egy kupolaszerkezet, amiben nagy sok ólomüveg található. Amikor ennek a restaurációjához jutottunk, felmértük, hogyan tartja a súlyát, mi történik majd, amikor elszállítjuk az üvegeket felújítani. Ahhoz, hogy a kupola ne rogyjon meg, a helyszínen maradt vasszerkezetet zsalukkal kellett megtámasztani, ami nem volt olcsó” – magyarázza.

„Egy laikusnak nehéz elmagyarázni, hogy miért építünk állványerdőt – azonban ez garantálta a biztonságát a történelmi kupolának”.

Minden probléma megoldásához megvan a háttér

Tóth András elmondja: azért is szereti a munkáját, mert – többek között az ilyen minőségkontrollnak köszönhetően is – büszkék lehetnek arra, amit a cég csapata kiad a keze közül. „Egyrészt a profizmus, ami a Marketnél megvan a másfajta kivitelezéseknél is azt jelenti, hogy mi műemlékesek is tudjuk: olyan háttér van mögöttünk, ami minden problémához fel tud nőni, olyan partnereink és alvállalkozóink vannak, hogy mindig megtaláljuk a megoldást. Megvannak a hagyományaink” – fejti ki a szakember (azokat a Market projekteket, amiket Tóth András a Marketnél elvégzett munkái közül kiemelt, külön keretben soroljuk fel).

Emberi érettség, szakmai rálátás, önálló gondolkodás

Így azoknál a szakembereknél, akikkel szeretne együtt dolgozni, három alapvető tulajdonságot tart szükségesnek. „Emberileg érettnek kell lenni: tudni kell, hogy hogyan bánunk az emberekkel, hiszen egy ilyen házon száz ember is dolgozik, különféle pozícióban és habitussal.

Emellett szükség van a mérnöki meglátásra, és ezen belül is egy tanulási készségre: ezen a szinten olyan szakemberekkel dolgozunk együtt, akiktől még egy műemlékes tapasztalattal bíró ember is folyamatosan tanulhat, ezt integrálhatja a tudásába.

És szükség van egy rögtönzési képességre is: itt nem arról beszélek, hogy 5 perc alatt kell választ adni, hanem arról, hogy meg kell tudni találni a választ a felmerülő egyedi problémákra a tervezővel, a beruházóval, vagy a műemléki hatósággal” – sorolja fel.

Ezeket a feladatokat egy olyan projekt-portfólión végzi el jelenleg Tóth András, ami egyre bővül és ami a felsoroltakon kívül is számos fontos épületet foglal magába: „minden ikonikus, amin dolgozunk” – jelenti ki.

Mérföldkő egy karrierben

Kérdésre válaszolva elmondja, hogy nem csak az elvárások fontosak, hanem az új kollégák képzésének segítése is. „Van egy jól bevált mentorprogramunk, ahol a Market minden részével belülről ismerkedik meg az új kolléga. Ezen a szinten egy-egy szakértő feladatköre már egyedi, a jól végzett munkát elismerjük – és azért van egy presztízse is annak, hogy itt dolgozik valaki - de egyben el is várjuk.”

Mint kiderül, erre a teljes céget bemutató, próbaidő alatt lefutó mentorálásra azért van szükség, mert számos szakterület tart igényt a műemlékes koordinátorok tudására. „Ez egy mérföldkő lehet annak a karrierjében, aki kihasználja.”

„Mások turistának mennek oda, ahol mi dolgozunk”

Az interjú végén visszatér még a tágabb szakmára is, fontosnak érzi, hogy kiemeljen több szakembert név szerint is, akikkel együtt dolgozik. A műemlékvédelmis Leposa Lászlóról kifejti: nem volt olyan alkalom, hogy nem jött volna el, akár munkaidőn kívül is egy-egy projektre. „Hisz a munkájában.” Hasonlóan jó szavai vannak Herling Zsuzsannáról, Bor Ferenc művészettörténészről, valamint Tahi-Tóthné Ilonáról is.

 

Zárszóként pedig elmondja: munkája kedvenc része az, hogy olyan helyszíneken tölti ideje jelentős részét, amit mások turistalátványosságnak tekintenének. „Most a Hotel Akadémiában ülünk és tudnék is mesélni arról, hogy milyen lenyomatot hagyott maga mögött az épületben például Ferenc József. Teljesen más kihívás, felfrissíti a gondolkodásomat.”

A Market műemlékes projektkoordinátorának az alábbi linken lehet jelentkezni: https://www.market.hu/karrier/1/154

Szabó Ákos