Jó irányba fordult az építőipar termelési mutatója

Közzétette a júniusi építőipari adatokat a Központi Statisztikai Hivatal: miközben a termelés volumene a nyers adatok szerint 15,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi, magas bázistól, a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján

az építőipar termelése a májusihoz mérten 6,2 százalékkal emelkedett.

A megkötött új szerződések száma mindezzel együtt 44,8 százalékkal csökkent – az adatokra reagálva Boros Anita, az ITM építésgazdaságért is felelős államtitkára a legfontosabb kérdésnek azt nevezte, hogy a márciusi és május-júniusi elmaradt szerződéskötéseket az építőipar szereplői milyen mértékben és ütemben pótolják be.

Az építőipar lehet a gazdasági stabilizáció kulcsa

Az adatok összegzéséből látszik, hogy ágazat V-alakú visszagyorsulását a megrendelői és kivitelezői oldalon is megjelenő bizalom teheti lehetővé. Ebben fontos szerepet játszhat a rozsdaövezeti vonatkozó kedvezményes áfa, melynek első szerződéseit már várhatóan egy hónapon belül aláírják, illetve az állami beruházásösztönző programok is.

Az Európai Bizottság konjunktúra indikátora (Economic Sentiment Indicator, ESI) szerint Magyarországon a gazdasági szereplők csupán átmeneti lassulásra, majd a gazdaság gyors stabilizálódására számítanak,

amelyben a várakozások alapján az egyik húzóágazat az építőipar lesz.

A nagyvolumenű beruházások jól haladnak

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint más iparágakhoz képest a koronavírus miatt tavasztól életbe lépett korlátozások az építőipart alapvetően kevésbé érintették, a visszaesés mértéke a több ágazattal összehasonlítva továbbra sem drámai. Hozzátette: a jelentősebb volument képviselő üzleti és ipari célú beruházások az eredeti menetrend szerint zajlanak, és hosszan elhúzódó válság nélkül ebben nem is várható szerinte érdemi változás.