Az ezredfordulótól napjainkig: egyedülálló kiadvány készült Budapest építészetéről

Egy különleges, a fővárosunk elmúlt 20 évét bemutató kiadványt adott ki Palkó György, fotóművész és Mizsei Anett építész: a magyar mellett angolul is megjelent Budapest építészete 2000-2020 című kötet 50+1 projekten keresztül mutatja be a főváros kortárs építészetét a címben jelölt időszakból. A könyv megalkotásával kapcsolatban Palkó Györggyel is lehetőségünk nyílt beszélgetni.

 

A kiadványt egy alaposan átgondolt koncepció mentén, Palkó György fotóiból és Mizsei Anett szövegeiből állították össze. A szerkesztésben és a projektek kiválasztásában fontos szerepet vállalt Somogyi Krisztina építészkritikus, vizuáliskörnyezet-kutató, szerkesztő és Kovács Dániel művészettörténész, kurátor, a könyv tervezése pedig Sipos Balázs személyéhez kötődik.

A 239 oldalas kötet az ALUKÖNIGSTAHL Kft., valamint a KRÜLLUNG Árnyékolástechnika Kft. főtámogatásával, továbbá a KÖZTI Zrt., a Market Építő Zrt. és a Miniszterelnökség támogatásával jöhetett létre. Palkó György azt is hozzátette, hogy a kötethez minden támogatót utólag kértek fel.

 

 

A +1 projekt egyfajta kitekintés a következő évtizedre

A fotóművész megosztotta lapunkkal, hogy az alapötlet egy nemzetközi kiadványból, a New Architecture elnevezésű sorozatból indult, amelyben három városról is egy nagyon hasonló felépítésű könyv készült. A sorozat 50-50 épülettel mutatta be London, New York és Los Angeles kortárs építészetét, amelyek közül a Los Angelesi példányt Palkó György mentora, Mike Kelley fotózta.

„Innen jött tehát az ötlet, úgy gondoltam, hogy van annyira izgalmas az elmúlt 20 év budapesti építészete is, hogy egy kiadványban bemutassuk”

– fogalmazott a fotós.

Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy az alapötlettel ellentétben miért éppen 50+1 projekt került a budapesti kötetbe. Palkó György válaszul kifejtette, hogy a könyv előkészületei során egy viszonylag hosszabb folyamatba telt kiválasztani a könyvben szereplő 50 épületet. „Az a bizonyos +1 projekt úgy került be a kötetbe, hogy amikor már kialakult a végleges listánk, egy héttel később észrevettük, hogy valójában nem 50, hanem 51 épület szerepelt a listában.”

Kiemelte, ez véletlenül történt, ugyanakkor nem akartak kihúzni belőle egyetlen épületet sem, viszont találtak egy érvet, hogy miért maradhatna benne. „Végezetül a BudaPart Gate lett a +1 projekt, mert egyfajta kitekintésként gondolunk rá a következő évtizedre, aminek gyakorlatilag az előfutára ez az irodaház. Azt gondoljuk, hogy ez a városrész a következő 10 év egyik meghatározó eleme lesz a majd átadandó MOL Campussal és az egész Kopaszi-gát környéki fejlesztéssel együtt.”

 

 

Családi házak is megjelennek a projektek között

A válogatásban ugyanakkor nem csak a városképet alakító beruházások vagy kiemelt jelentőséggel bíró épületek szerepelnek, hanem néhány kisebb projekt is, köztük különleges családi házak is helyet kaptak. Ami pedig a nagyobb projekteket illeti: a számos izgalmas budapesti építészeti műremek között megtalálható többek közt a Clark Hotel, a MOME, a Művészetek Palotája, a BudaPart Gate irodaház, de ugyancsak megjelenik a repertoárban a 4-es metró, a Millenium Háza, a Pesterzsébeti fürdő vagy egy 100 lakásos passzív ház is.

Az épületek fotózásához alapos előkészületekre, sőt olykor többszöri helyszínbejárásokra is szükség volt. „A magánházakat leszámítva – bár ezek között is jártam egyiknél 3 alkalommal – van olyan projekt is, amelyhez akár ötször is ellátogattam a helyszínre, ugyanis addig mentem vissza, amíg teljesen elégedett nem lettem a képekkel” – érzékeltette a megvalósítás folyamatát lapunknak Palkó György.
 

 

Ebben az is nagyban segítette, hogy a könyv kiadójaként nem volt rajtuk nyomás abban a tekintetben, hogy mikorra kell elkészülnie. „Többször kellett fotózni például azért is, mert helyenként az évszakok változásait is érzékeltettük a képeken, de volt arra is példa, hogy szerkesztés közben vettem észre egy olyan hibát, amelyet a következő alkalommal már ki tudtam küszöbölni.” Szintén az alaposságot erősíti meg az is, hogy a tervek szerint karácsonykor jelent volna meg a kötet, ugyanakkor Palkó György azzal indokolta a későbbi kiadást, hogy az időterv tartása több olyan áldozatot is követelt volna a könyvben, amelyet nem volt hajlandó meghozni.
 

Így él tovább a pillanat egy állóképben

A fotóművésztől azt is megtudtuk, hogy a képek elkészítése során nem az egyediség hangsúlyozása volt az elsődleges szempont, hanem hogy a maga valójában próbálják meg megmutatni az épületek jelenkori legjobb arcát.

„Erre az egyik legjobb példa a MagHáz, amelyik talán a legrégebbi épület a könyvben. Az épület jól mutatja, hogy hogyan néznek ki most a ma már 20 éves épületeink. Ez volt az egyik legfontosabb feladatom: hogy a képeken a mostani, jelenkori állapotot mutassam be”

– fejtette ki Palkó György.

A képekre akár a „mozgókép” szó is illene, hiszen sok esetben nem csak egy álló, nyugodt pillanatot örökítenek meg, hanem gyakran megjelennek rajtuk az emberek, a nyüzsgő belváros egy részlete, vagy akár állatok, mozgó járművek.

„Örömmel tölt el, hogy sok helyről jött pozitív visszajelzés az élettel teli képekre is, hiszen az általános építészeti fotókkal ellentétben, én nagyon szeretem, ha emberek is vannak a képeken, vagy bármilyen mozgó dolog, ami egy kis életet, vagy léptéket adhat a képeknek. Ezzel is igyekeztem egy kicsit magamat is belecsempészni az egészbe. Utóbbira talán a legkiemelkedőbb példa, hogy a borítón a kislányom szerepel, amely egy igazán személyes dolog” - fűzte hozzá végezetül Palkó György.

 

 

A Budapest építészete 2000-2020 című könyv saját kiadásban jelent meg, kapható az Írók boltjában vagy megrendelhető Palkó György honlapján, magyar és angol nyelven.