A Magyar Közút Nonprofit Zrt. tulajdonosi jogait az új kormány megalakulását követően immár az Építési és Beruházási Minisztérium gyakorolja. Az új tulajdonos elrendelése alapján 2022. augusztus 1-jétől az újonnan létrehozott igazgatóság elnöke Bartal Tamás, a felügyelőbizottság elnöke Németh Lászlóné lesz, míg a vezérigazgatói feladatokat továbbra is Szilvai József Attila látja el.
A tulajdonosi jogokat gyakorló Építési és Beruházási Minisztérium elrendelése alapján a közútkezelőnél újra létrejön a társaság legfőbb irányító szerveként az igazgatóság – derül ki a vállalat hivatalos közleményéből.
Az igazgatóság elnöke augusztus 1. napjától Bartal Tamás, aki korábban a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója és elnöke volt, illetve különböző állami vezetői pozíciókat töltött be.
Bartal Tamás részt vett az állami költségvetés fontos pillérét jelentő útdíjfizetési rendszer bevezetésében, a kabinetkormányzás megszervezésében, a közműcsatlakozások díjmentességét biztosító Könnyű Közmű Program bevezetésében és a biztonsági gáztározók nemzeti tulajdonba vételében.
A cég Felügyelőbiztosságának elnöke Németh Lászlóné lesz, aki korábban nemzeti fejlesztési miniszter, majd nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkár is volt.
A Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezérigazgatói feladatait továbbra is Szilvai József Attila látja el, aki már 2017 óta vezeti a társaságot és az azt megelőző időszakban műszaki vezérigazgató-helyettes és megyei igazgatói pozíciókat is betöltött a közútkezelőnél.
A Magyar Közút Nonprofit Zrt. az országos, több mint 32 ezer kilométernyi állami közúthálózat üzemeltetési és fenntartási feladatait látja. Teljesítménymutatói alapján az ország egyik legnagyobb állami tulajdonú vállalatáról van szó, amely a központi irányítás mellett 19 megyei igazgatóságon keresztül végzi többek között az országos közutak karbantartását, felügyeli a teljes körű felújítási beruházásokat és gondoskodik az úthálózatvédelmi feladatokról is.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.