A világszínvonalú termékeket biztosító üzemet felépítő INETON Kft. egy workflow segítségével mutatja meg, miért érdemes a tervezőknek is az előregyártásban gondolkodniuk a helyszíni kivitelezés helyett.
Decemberben számoltunk be az INETON Kft. által Alsónémediben létesített betonelem előregyártó üzemről, amely 2023 márciusában kezdi meg az üzemszerű működését, födém- és falelemeket előállítva.
Ahogy a korábbi cikkben is hangsúlyoztuk, a világszínvonalú termékeket biztosító üzemnek már semmi köze a régi idők házgyáraihoz, és az általa nyújtott technológia semmiféle kötöttséget nem jelent a tervezőknek. Az előregyártás mellett a generálkivitelezésben is széleskörű tapasztalatokkal bíró INETON Kft. üzletfejlesztési igazgatója, Csúsz István segítségével most azt mutatjuk be, hogyan biztosítja az építészek számára a tervezési szabadságot az előregyártott betonelemes technológia.
Az INETON tervezőcsapata – a BIM technológiát felhasználva – az alábbi lépésekben dolgozza fel a szerkezeteket és alakítja ki a betonelemeket:
A fent leírt gyártástechnológiával kapcsolatban Csúsz István azt hangsúlyozta, hogy nagy tervezői szabadságot és egyediséget tud nyújtani. „Az egyik jelentős tényező a csekély mértékű formai kötöttség, majdnem az összes ma épülő lakó vagy irodai funkciójú épület szerkezetét meg lehet építeni INETON betonelemekből, melyek méretei nem fixek, hanem az adott épület kialakításához igazíthatók” – hangsúlyozta az igazgató. „Az elemek szabadon választható méreteinek és konfigurációjának köszönhetően a belőlük kialakított épület formája is messzemenőkig szabadon alakítható.”
A fentiekhez hasonló jelentőségű tényező a megrendelők és a tervezők szempontjából, hogy
az INETON bármilyen szintű építész tervet fel tud dolgozni, minden esetben felépítve a saját statikai BIM modellt, amely által végigjárja a fent kifejtett lépéseket. „A mai világban lassan alapkövetelmény, és természetesen mi is nagyon örülünk, ha valaki BIM-modellben tervez, de nem feltétlenül szükséges az együttműködéshez”
– mutatott rá az üzletfejlesztési igazgató a vállalat rugalmasságára. „Akár egy 2D-s modellből is tudunk saját statikai BIM modellt építeni, amely a szerkezetet megmutatja. A megrendelőnek tehát nem kell amiatt aggódnia, hogy ha valamit már megterveztetett, akkor nem tud előregyártást alkalmazni.”
Az INETON a fentieknek megfelelően számos ponton be tud lépni egy-egy nagy projektbe a termékei által:
Mindezeken túl az INETON a jövőben azt tervezi, hogy egy BIM-alapú könyvtárral segíti majd az építész tervezőket, amelyből kiválaszthatók az INETON üzemében legyártható elemek, és meghatározhatók a paramétereik. Ezek felhasználásával készítheti el a mérnök a tervet, ami lényegesen megkönnyíti majd a munkáját.
Az INETON üzletfejlesztési igazgatója a vállalat közreműködésével lezajló tipikus workflow-t is bemutatta. Eszerint az ajánlatkészítés során a 3D ajánlati modell alapján pontos mennyiségek kerülnek meghatározásra. Ebből jól követhető, részletes ajánlat készül.
A megrendelés után az építész tervei alapján részletes statikai BIM modell épül.
Ezt a 3D modellt használják a teljes tervezési folyamat koordinálására a szakági tervezőkkel. Ez alapján történik az elem felosztás, az áttörések, a nyílások egyeztetése, az elektromos és gépész alapszerelés elhelyezése a modellben.
A jóváhagyás is modell alapján történik.
A gyártáshoz a modellből kiexportálják az adatokat, amelyeket a gyártósor képes olvasni. „Ezeket felhasználva például az elektromos dobozokat is el tudják helyezni a gyártás során a robotok” – emelte ki.
A gyártóhelyen belül az elemek tárolása is a gyártási adatok alapján készül, ahogyan a transzport tervezése is. „Ezáltal javítani tudunk a hatékonyságon a jobban kihasznált fuvarokkal és a pontosabb, illetve gyorsabb tervezéssel.”
Végezetül a teljes összeszerelési folyamat kontrollálható a gyártási adatok segítségével: „Pontosan meghatározható az összeszerelendő elemek helyszínre érkezésének sorrendje, igy hatékonyabb és gyorsabb az összeszerelés is.”
Zárásként az INETON üzletfejlesztési igazgatója úgy összegzett, hogy az előregyártott vasbeton elemes technológiára támaszkodva ugyanolyan egyedi, a megrendelő igényeihez tökéletesen illeszkedő épületet lehet tervezni, mint helyszínen öntött, monolit betonnal.
„E mellé társul a technológia számos előnye, így tökéletesen érthető, hogy az európai nagyvárosokban egyre elterjedtebb megoldás az előregyártás” – zárta szavait Csúsz István.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.