A parlament előtt az állami beruházások szabályozásáról szóló törvény

Az elmúlt hónapokban jelentős érdeklődés övezte az Építési és Közlekedési Minisztérium átfogó új törvényjavaslatának, az állami beruházások szabályozásáról szóló új törvény kidolgozásának folyamatát és jövőjét.

Miután részletes szakmai és kormányzati konzultáció zajlott le ebben az időszakban, Lázár János tárcavezető április 19-én Facebook-oldalán mindezt összefoglalva egy posztban bejelentette: benyújtották a törvényjavaltot a parlament elé. A minisztérium építőipari jogszabály tervezetélről annak még korábi stádiumában tettük közzé részletes szakmai elemzésünket.

 

Növelik az ágazati hatékonyságot

Az Országgyűlés honlapján olvasható, indoklással együtt hatvanoldalas törvényjavaslat célja, hogy növelje az állami építési beruházások megvalósításának hatékonyságát, megfelelő jogi, szakmai és költségvetési garanciákat nyújtson a beruházások szereplőinek ezen jogviszonyok kiszámíthatósága érdekében.

A célok között szerepel az állami építési beruházások megvalósításában közreműködő állami szervezetrendszer megerősítése és egységesítése, annak érdekében, hogy "Magyarország a sikeres állami építési beruházások területén 2030-ra Európa élmezőnyébe kerüljön".

 

Az előkészítéstől a kivitelezésen át a fenntartásig

Az indoklás szerint a javaslat újraszabályozza az állami építési beruházások teljes életciklusát az előkészítéstől a tervezésen és kivitelezésen át az üzemeltetésig és fenntartásig, különös figyelemmel a költséghatékonyság és az érték-haszon szemlélet elvére.

Jelezték a szakmai koncepció kialakítását széles körű szakmai egyeztetések, valamint az uniós tagállamok állami beruházási gyakorlatának vizsgálata előzte meg.

 

Ezekre a projektekre vonatkozik a törvény

Az előterjesztés hatálya azon nemzeti közbeszerzési értékhatárt elérő, új építmény, építményrész, építményegyüttes megvalósítására, meglévő épület bővítésére, felújítására, helyreállítására, lebontására irányuló építési beruházásra terjed ki, amelynek a megvalósításához felhasznált költségvetési vagy nem közvetlen európai uniós forrás külön-külön vagy együttesen meghaladja a becsült érték ötven százalékát.

A törvényjavaslat egyik alapelve, hogy a kapcsolódó állami feladatokat lehetőség szerint az állami intézményrendszeren belül szükséges ellátni, az állami gazdasági társaságok irányából a beruházásokért felelős minisztérium irányába átterelve azt.

 

Hosszú távon gondolkoznak

A jövőben az állami építési beruházások éves költségvetési fedezetét a minisztérium fejezetétől elkülönülő, önálló költségvetési fejezetben kell tervezni, első alkalommal a 2024-es költségvetésben.

Ha a parlament elfogadja a törvényjavaslatot, az állami építési beruházások végrehajtásának alapja az állami építési beruházási keretprogram lesz, amely szakpolitikai-ágazati beruházási koncepciókra és ágazati beruházási tervekre épül. Az első keretprogram a 2035. december 31-ig szólna.

Az állami építési beruházások érdekegyeztető fórumaként létrehoznák az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanácsot is.

A törvény július 1-jén léphet hatályba.