7000 milliárd forintnyi beruházás indulhat el, többek között új zöld ipari parkokat, hálózati infrastruktúrafejlesztést és geotermiai fejlesztéssorozatot is terveznek hosszú távon. Több száz milliárd forintot szánnak lakossági programokra is.
Óriási, 7000 milliárd forintos hosszú távú tervről számolt be az olcsó energia korszakának vége és az energetikai szuverenitás jegyében Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium (EM) közigazgatási államtitkára a Magyar Nemzeti Bank konferenciáján szeptember 14-én Budapesten.
Elhangzott: egyebek közt
Az összesen 7000 milliárd forintos programban ráadásul nincsenek is benne azok a projektek, amelyek már döntési fázisban vannak – fejtette ki Czepek Gábor. Leszögezte, hogy a nemzeti költségvetési forrásokon túl egyéb piaci befektetésekre és uniós pénzekre is szükség van ahhoz, hogy az önállósodás folyamata az energetika területén sikeres legyen.
Rámutatott: az önállósodás első szintje a diverzifikáció, amelynek irányába például a földgáz területén tettek már lépéseket, ezt követi a tényleges szuverenitás elérése, amely a 2030-as évek elejére elérhetőnek tűnik az áram terén. Elmondta még:
„hosszú távra szóló, grandiózusnak nevezhető” fejlesztéssorozattal számolnak.
Az államtitkár több másik témáról is beszélt, így többek között megemlítette, hogy a következő években mintegy 1500-1700 megawatt teljesítményű gázerőmű, vízenergia és szivattyús-tározós erőmű is épül Magyarországon, egyebek közt enyhítik a szabályokat a szélerőművek telepítésére, és biogáz-biomassza projekteket is terveznek.
Bosznia-Hercegovina meghatározó cementgyárát 1974-ben alapították. A létesítmény egyszerre képes megfelelni az építőipar növekvő igényeinek, a környezetvédelmi elvárásoknak és a helyi közösségek iránti felelősségnek.
Az régiós piaci körképéből kiderül: a Visegrádi Négyek építőipara a megelőző két év bizonytalanságát követően idén növekedési pályára állhat és várhatóan felülmúlja majd a nyugat-európai piacok mérsékeltebb bővülési ütemét.