Lényegi adatokat gyűjtöttek be a magasépítésekről.
Az ÉVOSZ felmérést készített az épületépítéssel, magasépítéssel foglalkozó vállalkozások körében, amelyben piaci helyzetértékelésüket és várakozásaikat helyezték a középpontba, a felmérésben túlnyomórészt a nagyobb létszámú cégek vettek részt. Összességében elmondható: a munkalehetőségek szűkülése a válaszadók több mint kétharmadát olyan intézkedések megtételére sarkallja, amely versenyképességüket javítja (ilyen például a digitalizáció, de a saját beruházásokban is erősítettek a cégek), a megrendelői oldal pedig kivár.
A nettó árbevételek alakulásával kapcsolatban, 2022-re vonatkozóan még a válaszadók kétharmada számolt be növekedésről, 2023-ban viszont már csak a fele, a csökkenő tendenciát pedig az inflációs környezet negatív hatásai tovább rontják. A 2023-ra növekedéssel elsősorban a magánmegrendelésben megvalósuló ipari épületek és raktárak, valamint komplex ipari létesítményeket kivitelező cégek számolnak. Az árbevétel-arányos jövedelmezőség tekintetében is elsősorban ezek a cégek járnak elöl, náluk 10% feletti ez az érték, míg lakóépületek kivitelezésével foglalkozó vállalkozásoknál 0-3% között mozog (a lakossági megrendelők egyelőre kivárnak).
A válaszadók negyede lát előre javulást árbevétel-arányos jövedelmezősége szempontjából 2023-ban. Munkaerőpiaci szempontból azok a vállalkozások látnak pozitív trendet, melyek exporttevékenységet is folytatnak, rendelésállományuk akár meg is haladja a kapacitást. Ezzel szinkronban mozog a munkaerőállomány várható változása: azok a vállalatok gondolkodnak leépítésekben amelyek alacsony kihasználtságot jeleztek (ld. fenti grafikon).
A vállalkozások üzleti tevékenységét a megrendelések hiánya, a magas infláció és a vele együtt konvergáló magas kamatkörnyezet akadályozza leginkább, valamint – ahogy jónéhány éve rendszeresen – kiemelt helyet kapott a jól képzett szakemberek hiánya is. A gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága, a szűkülő piacban felerősödött verseny ugyanúgy nehezíti a vállalkozások mindennapjait, mint a magas adminisztrációs terhek.
Az építőanyagok, építési termékek hiánya nem okozott gondot az elmúlt fél évben, a cégek ilyen problémát nem tapasztaltak; az áremelkedés azonban a magasépítést sem kímélte. Egyes építőanyagok árának emelkedése az év hátralevő részében a várakozások szerint mérséklődhet, legalábbis infláció alatti mértékkel növekedhet. Ez azoban a megrendelői oldalt is kivárásra késztetheti, ami a megrendelések további elodázását hozhatja.
A magasépítés színvonalának védelméhez elengedhetetlen a szakosodott munkaerő megtartása, aminek legfontosabb eszköze a bérek emelése, de az emelést a cégek jellemzően nem tudják inflációkövető módon megvalósítani: 2023-ban átlagosan csak 11%-kal növekednek.
A kivitelezések költségét a munkabérek emelkedése mellett a várakozások szerint az energiaárak változása és az építési törmelék elszállítása, lerakása fogja még feltornázni. Az árváltozásokat a megrendelő felé a kivitelezők nem tudják érdemben érvényesíteni, ami jelentősen rontja a jövedelmezőséget – ez pedig komoly feszültségeket generál a piacon.
Továbbra is jellemző a vállalkozások finanszírozására, hogy elsősorban lízingkonstrukciók, belső források, vissza nem térítendő támogatások és banki hitelek segítségével támogatják működésüket, pénzügyi stabilitásukat. A magas kamatszint miatti kevesebb hitelfelvétel, a rendelkezésre álló pénzeszközök csökkenése begyűrűzött az ágazatba, a partnerek fizetési fegyelme a válaszok szerint jelentősen romlott. Mindezek tükrében a magasépítési vállalkozások bíznak abban, hogy a kormányzat a mostani mélyponton keresletkiegyenlítő megoldások kidolgozásával átlendíti a gazdaságot és segít az iparágnak.
Nyáron elkészültek a tervek, most pedig újabb fontos lépést tett a BKK azért hogy el is indulhasson az építkezés. A társaság benyújtotta pályázatait az Id. Antall József rakpart és az Erzsébet híd alatti terület átépítésére.
Uniós viszonylatban Magyarország a geotermikus energiahasznosítás terén az első öt ország között helyezkedik el. E pozícióját tovább erősítheti a termelési technológiák és a földkéregre vonatkozó adatbázis fejlesztése révén. Utóbbiban kulcsszereppel bír a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) is.