Tizennyolcadik Építőipari Nívódíját nyerte el a ZÁÉV – A rangos elismerés 2025-ben a Szekszárdi Tudásközpont kivitelezéséért járt

A ZÁÉV hazánk második legrégebbi működő építőipari cége. A vállalat jogelődjét 1949-ben alapították Zalaegerszegen. A közel nyolc évtizedes múlttal büszkélkedő ZÁÉV a magyar építőipar meghatározó szereplőjévé vált oktatási, tudományos, sport és kulturális célra megalkotott épületeivel.

 

Az Építőipari Nívódíjjal elismert Szekszárdi Tudásközpont kapcsán csupán az utóbbi területről a teljesség igénye nélkül említünk meg néhány, a ZÁÉV kivitelezésében megvalósuló épületet.

 

A ZÁÉV a kultúra szolgálatában

A több mint 80 rangos elismeréssel rendelkező ZÁÉV szakemberei olyan projektek megvalósításával segítették kulturális örökségünk megőrzését és gyarapítását, mint többek között a Göcseji Múzeum, a Mindszentyneum, a Néprajzi Múzeum és Látogatóközpont, a kaposvári Csiky Gergely Színház átalakítása és felújítása, vagy a Nemzeti Táncszínház új játszóhelyének kialakítása.

 

Ugyancsak a ZÁÉV munkatársainak munkájának köszönhetően újult meg a Gül Baba Türbe és környezete és valósult meg a Porcelánium Herenden.

 

Katonai objektumok helyén épült fel a könyvtár és a levéltár

A Szekszárdi Tudásközpontot az egykori szekszárdi laktanya területének újrahasznosításával, barnamezős beruházásban az Építész Alkotóműhely Kft. engedélyes és kiviteli tervei alapján a ZÁÉV Építőipari Zrt. építette fel.

 

A háromszintes, bruttó 3500 négyzetméteres bruttó alapterületű intézmény egyesíti a Tolna Vármegyei Illyés Gyula Könyvtárat és a Tolna Vármegyei Levéltárat, modern, „L” alakú elrendezésben.

 

A források a szekszárdi könyvtár Széchenyi utcai épületét úgy őrizték meg, mint hazánk első olyan 1945 után emelt építményét, amelyet kifejezetten könyvtár céljára építettek. Az intézmény olyan ütemben fejlődött, hogy a megnyitása után pár éven belül szűkössé vált.   

 

Pezsgés és csend – Egyszerre szolgálja ki a kutatókat és a kulturális eseményeket az épület

Az épület tervezőinek munkáját Forbát Alfréd-díjjal ismerték el. Megoldásaikkal hidat képeztek az eltérő funkciók és azok használóinak igényei között. Biztosított a levéltári kutatásokhoz szükséges csend és egyedüllét éppúgy, mint a hívogató nyitottság, amit a könyvtár olvasóterme és az intézmény rendezvényterme megkíván.

 

Hatalmas irat- és kötetállományt helyeztek el az intézményben

A külső megjelenést a több mint 1000 m²-es függönyfal, valamint a közel 2500 m²-nyi világos és sötét szürke színválasztással nagyelemes homlokzatburkolati táblák határozzák meg.

 

A vasbeton pillérvázas épület tartószerkezete és monolit vasbeton födémszerkezete biztosítja a levéltári és könyvtári funkciókhoz szükséges teherbírást. A levéltári részlegben a kor elvárásainak megfelelő, elektronikusan mozgatott irattári állványrendszer került beépítésre, amely precíz gépészeti és statikai tervezést igényelt.

A két intézményből 300 ezer kötet és 10 kilométernyi iratanyag költözött a modern környezetbe.

 

Közel nulla energiaigényű épület létesült

Az eltérő funkciójú épületrészeket az aula fűzi össze. Ehhez kapcsolódik a ruhatár, a kávéház és a 200 fő befogadását biztosító rendezvényterem. Az épületgépészet és az elektromos rendszerek a legmodernebb, energiahatékony megoldásokra épülnek: hőszivattyús hűtés-fűtés, intelligens vezérlés és automatizált árnyékolás gondoskodik a fenntartható működésről. Az akadálymentesített épületbe négy felvonót telepítettek. A tetőfelületre 3×152 darab napelempanelt helyeztek, összesen 150 kWp teljesítménnyel. Az okos épület közel 0 energiaigénnyel működik.

 

Szabadtéri rendezvényhelyszín is kapcsolódik a Tudásközponthoz

A ZÁÉV szakemberei a munkálatok során kiemelt figyelmet fordítottak az akadálymentes közlekedés, a tűzvédelmi és biztonságtechnikai rendszerek integrálására, valamint a különböző szakági alvállalkozók pontos koordinációjára.
A projekt részeként 5200 négyzetméter zöldfelület és új közösségi tér jött létre, amely parkolókat, kerékpártárolókat és sétányokat is magában foglal. A beruházás így nemcsak épületet, hanem egy városi találkozási pontot is adott Szekszárdnak.
Hatvankét felszíni parkolóhely és harminc kerékpártároló biztosítja a járművek elhelyezését.

 

 

Küllemében szemet gyönyöködtető, belépve pedig lenyűgöző - így jellemezte Szekszárd új kulturális intézményét Berlinger Attila, a város polgármestere. A szekszárdiak gyorsan megszerették a Tudásközpont épületét, a fiatalok szívesen betérnek ide leckéjüket elkészíteni. A tágas olvasóterem össze sem hasonlítható a régi épületben lévővel, világos és lehetőséget biztosít a külön kuckók révén az elmélyülésre is - jellemezte az épületet Liebhauser János, a könyvtár igazgatója. A Tudásközpont kívül és belül szolgálja a közösségi és a kulturális életet. 
A létesítmény az egykori katonai funkcióval szöges ellentétben a kulturális és tudományos élet központja lett: a belső terek a közösségi használat, a természetes fény és az emberléptékűség jegyében születtek meg. Kiérdemelve ezzel a hazai szakma egyik legrangosabb elismerését.