A ZÁÉV és a Dunántúli Magasépítő kivitelezésében Zalaegerszeg központjának látványos épületét vehették ismét birtokba a látogatók. L. Simon László, a Nemzeti Múzeum főigazgatója az átadón a magyar múzeumhálózat jövőjéről is beszélt.
Jelentős kulturális fejlesztéssorozat zajlik Zalaegerszegen: a Göcseji Skanzenen zajlanak a munkák (az első ütem a Szabadics Zrt. és a Dunántúli Magasépítő Kft., a második pedig a ZÁÉV Zrt. kivitelezésében valósul meg). A belvárosban a Batthyány Lajos utcában a Mindszentynum múzeum és zarándokközpontként működő épületén is a ZÁÉV dolgozik, 2021 tavaszán megtartották a bokrétaünnepséget is (a szerkezetépítést a CLC-Construct Kft. vállalta el alvállalkozóként).
Közvetlenül a Mindszentynum szomszédságában, a Batthyány utca 2-es szám alatt található a Göcseji Múzeum látványos U-alakú épülete, melyet május 13-án délután adtak át, szintén a ZÁÉV kivitelezésében.
Az emeletes, 1892-ben elkészült kastélyra emlékeztető tömböt eredetileg egy bank székházának épült, majd a városi tanács használta, végül pedig a 70-es évek elején költözött bele a múzeum.
A fejlesztésben a ZÁÉV a műemléképületet teljes mértékben, a pinceszinttől a tetőszerkezet újjáépítéséig haladva felújította. A kiállítóterek is teljesen megújultak, illetve a múzeumban kiépítették a már a munkák végéhez közeledő Mindszentynummal kapcsolatot teremtő átjáró egy részét is. Többek között továbbá az északi kapualjat is átépítették, a múzeumot akadálymentesítették és utólagos aláalapozásra is sor került.
A korábbi közlések szerint a korszerűsítést a Modern városok program keretében végezték el, 1,3 milliárd forintot az uniós Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, 670 milliót pedig a kormányzat biztosított támogatásként.
Balaicz Zoltán polgármester az eseményen felszólalva arra emlékeztetett, hogy a múzeumavató a város első írásos említésének 775. évfordulóján történt meg. Szavaiból kiderült: a város büszke a múltjára, annak elllenére, hogy kevés épített emlék idézi a múltat, éppen ezért indult el az a városrehabilitációs program, amelynek keretében megújulhatott a Göcseji Múzeumnak otthont adó épület is.
Az átadón L. Simon László a Nemzeti Múzeum főigazgatója elmondta az esemény a magyar muzeológia életében meghatározó hármas ünnepet nyitott meg.
Kifejtette: a zalaegerszegi esemény után következő héten adják át a Szentendrei Skanzen új erdélyi tájegységét, majd ezt fogja követni a Néprajzi Múzeum új épületének átadása is (a nagyszabású beruházáson szintén a ZÁÉV dolgozik, a Magyar Építő Zrt.-vel együtt generálkivitelezőként).
Hozzátette: a remények szerint a fővárosban hamarosan az új Nemzeti Galéria építése is elkezdődhet. Megjegyezte, hogy
Budapesten utoljára 1906-ban avattak múzeumépületet, akkor a Szépművészeti Múzeumot. L. Simon László ennek kapcsán kifejtette: a magyar műtárgyállomány az azóta eltelt több mint száz évben nagy mértékben gyarapodott, vagyis "nagyon nagy adósságaink vannak magunkkal szemben."
Hozzátette még: a Nemzeti Múzeumfejlesztési Program keretében már zajlik a gondolkodás arról, hogy miként lehet a vidéki múzeumi rendszert is korszerűsíteni, ezért felmérik, hogy mire van szükség. A raktári kapacitások gondja, a felhalmozott műtárgyak feldolgozásának elmaradása ismert probléma, akárcsak az, hogy sok helyen méltatlan állapotok, korszerűtlen körülmények között dolgoznak, így pedig pontosan a kor kihívásainak nem tudnak megfelelni - mutatott rá a főigazgató.
Bejelentették a Kecskemét-Dabas-Budapest vasútvonal felújítását, az 5-ös főút négysávústását a Mercedes-gyárig és a Halasi úti felüljáró modernizálását is – többek között.
Lakásépítési program indult Mórahalmon.