Amikor a másodpercek számítanak – ezért kulcsfontosságú a korszerű tűzvédelem

A svájci Crans-Montanában történt újévi tűzeset kapcsán fontos dilemmákra és feladatokra hívta fel a figyelmet a magyarországi tűzmegelőzésben Koji László, az ÉVOSZ elnöke. A tűzmegelőzés sok szereplős feladat. Hazánkban a vonatkozó jogszabályok az alapvető felelősséget az építőipari szakma – a tűzvédelmi szakági tervező és kivitelező, valamint az üzemeltető – számára fogalmazzák meg. A szakmai testület vezetője arra is felhívta a figyelmet:

„ (…) akkor is ki kell tartani a megelőzést szolgáló szakszerűség mellett, ha az költséges, és erős a csábítás, hogy spóroljunk rajta.”

 

Tennivalók a közösségi épületek tűzbiztonságáért

Koji László hozzátette: az új létesítményeknél alkalmazott egyszerűsített hatósági eljárások alapján a biztonsági szint nem ellenőrzési pontokon, hanem a tervezőasztalon és a kivitelezés során dől el.
Az ÉVOSZ szerint:

reálisan feltételezhető, hogy számos hazai közösségi épület esetén vannak hiányosságok az előírásoknak való megfelelésben, illetve a szükséges átfogó felülvizsgálatokhoz sem szakértői, sem hatósági kapacitás nem áll korlátlanul rendelkezésre.

A szervezet szorgalmazta a felelős műszaki vezetők és műszaki ellenőrök fontosságát és tűzvédelmi képzésének bővítését.
A TSZVSZ (Magyar Tűzvédelmi Szövetség) változásokat javasol és sürgeti az Országos Tűzvédelmi Szabályzat felülvizsgálatát, amelyet a technológiai fejlődés, az új építési termékek és anyagok tömeges alkalmazása, az épülethasználati szokások átalakulása, a digitális kultúra hatása a veszélyérzékelésre, valamint az idősödő társadalom sajátos igényei is indokolttá tesznek. Lestyán Máriának a szakmai szervezet elnökének meggyőződése, hogy „a tűzmegelőzés nem egy lezárt megfelelési állapot, hanem folyamatos tanulási és alkalmazkodási folyamat”.

Mérnöki feladattá vált a tűzvédelem

A magyar szabályozási környezet – az Országos Tűzvédelmi Szabályzatra és a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvekre épülve – nem konkrét műszaki megoldásokat ír elő, hanem elvárt biztonsági szintet határoz meg. A szabályozások útvesztőjében Dávid Gábor, a Lindab tervezői konzulense segített eligazodni.

Öt uniós és hazai tűzvédelmi alapelvet kell követni:

1. Állékonyság tűzben – Az épület tartószerkezeteinek a szükséges ideig állva kell maradniuk, hogy az életmentés és a beavatkozás biztosított legyen.
2. Tűz és füst kordában tartása – A tűz kialakulását, fejlődését, valamint a füst és mérgező gázok terjedését korlátozni kell a menekülés és az oltás érdekében.
3. Tűzterjedés megakadályozása – Meg kell akadályozni a tűz átterjedését épületen belül és a szomszédos épületekre, mindezt megfelelő távolságokkal és szerkezeti megoldásokkal.
4. Biztonságos kiürítés – Az épületet mindenki számára időben és biztonságosan el lehessen hagyni.
5. Beavatkozók védelme – A tűzoltók és mentők biztonságos, hatékony munkavégzésének feltételeit biztosítani kell.

Ez a megközelítés a tűzvédelmet mérnöki feladattá teszi. Dávid Gábor hozzátette, a tervező felelőssége eldönteni, hogy szabványos megoldást alkalmaz, a TvMI-k ajánlásait követi, vagy attól eltérő, de azonos biztonsági szintet igazoló rendszert tervez.

 

Hő- és füstelvezetés fontossága

Tűz esetén gyakran életet veszélyeztető probléma a füst terjedése. Ezért a menekülési útvonalak tisztán tartása kiemelt feladat, így a hő- és füstelvezetés az épület egészét átfogó tűzvédelmi koncepció egyik legkritikusabb része.
Nem minden épülettípus esetében kötelező, de az irodaházak, színházak, közintézmények, szállodák és nagy befogadóképességű oktatási épületek esetében a gépi rendszerek alkalmazása napjainkra bevett megoldássá vált. Meglévő épületeknél az utólagos kiépítés még kevésbé jellemző, ugyanakkor funkcióváltás vagy jelentős átalakítás során egyre gyakrabban kerül napirendre, hogy az új használathoz igazodó tűzvédelmi szint már csak gépi megoldásokkal biztosítható.

 

Rendszerszintű gondolkodással növelhető a tűzbiztonság

A Lindab szakembere elmondta, a hatékony hő- és füstelvezetés nem pusztán az egyes elemek megfelelőségén, hanem azok együttműködésén múlik.

A rendszernek a védett helyiségben keletkező vagy oda bejutó hőt és füstöt kell szabályozottan elvezetnie.

A hő- és füstelvezető nem csupán légcsatornákból áll: részei az elszívó- és légpótló ventilátorok, amelyek meghatározott hőmérsékletig és időtartamig biztosítják az elszívást, ezzel biztosítják a meneküléshez és a tűzoltói beavatkozáshoz szükséges feltételeket. A füstcsappantyúk nyitással és zárással szabályozzák a hő- és füstelvezető légcsatornák működését, míg a tűzvédelmi elzárók megakadályozzák a tűz továbbterjedését a szomszédos tűzszakaszokba. Fontos láncszemei a rendszernek: a vezérlő tűzvédelmi automatika, valamint a hőtágulást felvevő kompenzátorok is, amelyek hőterhelés esetén biztosítják a megnyúló légcsatornák stabilitását. Egy komplett megoldáshoz tűzvédelmileg minősített hangcsillapítók, rácsok és kézi szabályozó zsaluk is hozzátartozhatnak.
Dávid Gábor elmondta, rendszerszintű gondolkodás szükséges.

Rendszerben kell minősíteni a hő- és füstelvezető vagy légpótló hálózatot még akkor is, ha az egyes komponensek önmagukban minősítettek.

 

Egyetlen gyenge láncszem is végzetes lehet

A Lindab egyike azon kevés légtechnikai piaci szereplőnek, amely a Lindab Protect révén teljes, rendszerszinten bevizsgált gépi hő- és füstelvezető megoldásokat kínál. Minden termékelem a vonatkozó európai szabványok szerinti minősítésekkel rendelkezik, ezáltal jelentősen csökkenti a tervezési és kivitelezési kockázatokat, különösen összetett vagy nagy méretű létesítmények esetében.
Dávid Gábor jó példaként a székesfehérvári Alba Arénát említette.

 

 

A nagy befogadóképességű sportlétesítmény a hő- és füstelvezetésének igényeit a Lindab hazai gyártási kapacitása szolgálta ki. A biatorbágyi gyár biztosította a nagy méretű, egyszakaszos alrendszerek gyártását. Alapvető különbség van az önálló tűzszakaszon belül futó (single) és a több tűzszakaszon áthaladó (multi) hő- és füstelvezető légcsatornák között. Előbbinél a fő követelmény a légcsatorna állékonyságának és füsttömörségének megőrzése meghatározott ideig. A Lindab megoldásai rendelkeznek E600 minősítéssel – 600 fokon 120 percig tartó állékonysággal.  A multi rendszereknél már a hőszigetelő képesség is elvárás, így ezek a hálózatok EI tűzállósági teljesítménnyel rendelkeznek.

 

Biztonság környezettudatos szemlélettel

A korszerűséghez a fenntarthatóság is szervesen kapcsolódik. A Lindab egyes hő- és füstelvezető termékeihez elérhető EPD-k (Környezetvédelmi Terméknyilatkozat) lehetővé teszik, hogy a tűzvédelmi megoldások környezeti hatása is számszerűsíthető legyen. Ez a szempont a beruházói döntésekben egyre hangsúlyosabbá válik, különösen közösségi és közfinanszírozású projektek esetében.

 

Több mint beszállító, szakmai támogató partner

A hazai tűzmegelőzés helyzete világosan mutatja, hogy a biztonság szintje a korszerű szabályozások meglétén túl, azon is múlik, hogy a szakma képes-e rendszerszinten gondolkodni és felelős műszaki döntéseket hozni.

A gépi hő- és füstelvezetés ebben a folyamatban kulcsszerepet tölt be, különösen akkor, ha nem egyedi elemekre, hanem átgondolt, minősített rendszerekre épül. A Lindab ilyen értelemben nem csupán beszállító, hanem szakmai partner, amely konkrét megoldásokkal, tanácsadással és képzésekkel járul hozzá a biztonságosabb és fenntarthatóbb épített környezethez.