Legyen szó generációváltásról, piaci stratégiáról vagy napi operatív működésről, a siker kulcsa minden szinten ugyanaz: hitelesség, rugalmasság és folyamatos fejlődés.
Március 19-én csütörtökön nyolcadik alkalommal rendezték meg a Portfolio Építőipar Konferenciat. A Hotel InterContinental Budapest épületébe több mint félezer vezető építőipari szereplő érkezett, hogy megvitassák az ágazat legaktuálisabb pénzügyi, szabályozási, hatékonysági kérdéseit.
A magyarepitok.hu mint médiapartner által támogatott szakmai fórum és üzleti networking számos izgalmas vitaindító eszmecserét tartogatott az érdeklődők számára.
Alábbi cikkünkben - három különböző kerekasztal-beszélgetésben megszólaló - vezető szakemberek rajzolták meg a hazai építőipar jelenlegi kihívásait és jövőbeli irányait a SZABADICS Group képviselőinek nézőpontjából.
A „Nem csak vezetőt, hanem szemléletet is kell váltani” című kerekasztal során Szabadics Roland operatív igazgató a családi vállalkozásban végbement generációváltás tapasztalatait osztotta meg.
Kiemelte, hogy a sikeres utódlás nem egyetlen döntés, hanem tudatosan felépített, hosszú folyamat, amelynek alapja a folyamatosság és a megfelelő időzítés.
Hangsúlyozta, hogy a vezetői szerep átadható korábban, de a tulajdonosi kontroll elengedése jellemzően csak a folyamat végén történik meg. Ugyanakkor valódi vezetői működés csak akkor alakul ki, ha az utód megkapja a szükséges felelősséget és felhatalmazást is.
A családi örökség kapcsán két alapértéket emelt ki: a minőségi munkát és az adott szó szentségét. Ezek mellé saját vezetői szemléletében három új fókuszt hozott be: a digitalizációt, a fenntarthatóságot és a fiatalítást. Véleménye szerint minden generációváltás szükségszerűen szemléletváltással is jár, amely új irányokat és fejlődési lehetőségeket hoz a szervezet számára.
Szintén fontos tanulságként fogalmazta meg, hogy az utódlás sikerének mércéje az, hogy a szervezet erősebben kerül-e ki a folyamatból. Ennek feltétele a bizalom, a hiteles vezetői jelenlét, valamint az, hogy az átadó fél egy idő után teljes mértékben átengedje a döntési felelősséget.
A „Tiszta lappal. Nincs idő már a mellébeszélésre” elnevezésű kerekasztalban Kovács Tamás, a cégcsoport elnöke az iparági ciklikusság és az alkalmazkodás fontosságára hívta fel a figyelmet. Tapasztalata szerint az elmúlt évtized kedvező időszaka után ismét nehezebb környezet alakult ki, amelyhez tudatos stratégiával kell alkalmazkodni.
A vállalat válasza erre a helyzetre a piaci diverzifikáció volt: külföldi leányvállalatok létrehozása Horvátországban és Romániában, valamint új piaci szegmensek felé nyitás. Példaként említette, hogy a közműépítési tapasztalatok más területeken – például öntözési rendszerek kiépítésében – is hasznosíthatók.
Kiemelte, hogy a jelenlegi, erősödő versenyhelyzetben a siker kulcsa a belső működés fejlesztése.
A hatékonyabb folyamatok, az alaposabb előkészítés és a jól megválasztott alvállalkozói kör mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a vállalat versenyképes ajánlatokat tudjon adni.
Hosszú távon a stabilitást a kiszámítható működés, valamint a következetesen képviselt alapértékek biztosítják. A cég több mint három évtizede ugyanarra a két pillérre épít:
a minőségi munkára és az adott szó betartására, amely szerinte a változó gazdasági és politikai környezetben is biztos iránytű marad.
Az „Áthidalni, felülmúlni, a mélyére ásni!” című, a magyarepitok.hu által szervezett kerekasztalon – Hegedűs Gergely főszerkesztő moderálásával – Varga Ignác, a magasépítési divízió igazgatója a kivitelezési oldal mindennapi kihívásairól beszélt. A beszélgetés különlegessége, hogy valamennyi tagja korábban a Hónap Mérnöke rovatunk résztvevője volt.
Varga Ignác saját pályafutásán keresztül mutatta be, hogy a szakmai fejlődés és a gyakorlati tapasztalat milyen meghatározó szerepet játszik a vezetői munkában. Véleménye szerint
a generálkivitelezés ma már döntően nem műszaki, hanem szervezési és menedzsment feladat: körülbelül 70%-ban koordinációról, kommunikációról és szervezésről szól, és csak kisebb részben klasszikus mérnöki tevékenységről.
Rávilágított arra is, hogy az elmúlt években jelentősen romlottak a kivitelezés feltételei: kevesebb projekt, alacsonyabb fedezet és jelentősen megnövekedett munkaterhelés jellemzi az ágazatot. Külön problémaként emelte ki a tervezési fázis hiányosságait, amelyek következményeit gyakran a kivitelezőknek kell kezelniük szoros határidők mellett.
A digitalizáció és a mesterséges intelligencia fontosságát elismerte, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezek bevezetése komoly szervezeti kihívás. A dolgozó kollégák számára nehéz időt és energiát találni az új rendszerek elsajátítására, ezért
a vezetők egyik legfontosabb feladata a motiváció és a szemléletformálás.
Kikerülhetetlen témaként végezetül az álom-projekt kérdés merült fel, ennek kapcsán Varga Ignác egy inspiráló nemzetközi példát hozott a holland Delfti Műszaki Egyetemről, és reményét fejezte ki, hogy a jövőben Magyarországon is megjelennek nagyobb arányban újrahasznosított anyagokra épülő projektek.





























Javuló rendelésállomány, óvatos optimizmus az építőiparban.
Vitézy Dávid többek közt az állami beruházások előkészítéséhez és lebonyolításához szükséges intézményrendszer újjáépítését emelte ki az új minisztérium feladatai közül.