A nagymúltú építőipari vállalat idén a felvidéki Tornalja szobrának művészi helyreállítását támogatta.
Immár az ötödik alkalommal újítanak fel Nepomuki Szent János-szobrot az A-Híd Zrt. finanszírozásával. A cég 2014-ben vállalta, hogy minden évben saját költségén restauráltatja a szent egy képmását. Idén először az ország mai határain túl, a Sajó partjain fekvő, Putnok közelében található Tornalján segítettek egy barokk műalkotás helyreállításában.
A felvidéki település Királyi nevű városrészében vélhetően 1795-ben állították fel a szent szobrát, melyet utoljára 1922-ben restauráltak. Ezt követően a 2000-es évekre meglehetősen rossz állapotba került, az emberalak arcából és kezéből is hiányzott egy-egy darab, illetve a feje egy darus emelés során le is törött. Egy ideig egy másolat helyettesítette a műemléket, azonban mostantól az eredeti szobor díszitheti újra Tornalját a kiemelkedő minőségű restaurációt követően.
Miután az A-Híd decemberben felvette a kapcsolatot a városvezetéssel, Tornalja polgármestere és a képviselőtestület szívesen fogadta a lehetőséget. A helyreállítási munkát Varga Zoltán szobrászművész végezte el Gödöllőn, a műalkotást pedig jelképesen május 12-én, a Hídépítők Napján is átadták Szögedi Anna városvezetőnek a Hidászok Napján Budapesten.
A szobor ünnepélyes leleplezését csütörtökön tartották a tornaljai református templom mellett egy ökumenikus áhítatot követően. A rendezvényen az A-Hidat Sal László vezérigazgató, Magyar János műszaki igazgató és a restaurációt koordináló Dombóvári Éva marketing és PR-vezető képviselte.
Szögedi Anna beszédjében kifejtette: az A-Híd szlogenje, miszerint a jövőt építik, nagyon kifejező és erős üzenetet hordoz. Hozzátette: maguk is az árkok betemetését kívánják elérni, az olyan események pedig, mint a szoboravatás segítenek ebben.
„Emlékezzünk a múltra, hogy a jelen biztos talaján állva építhessük a jövőt gyermekeink, unokáink számára”
– zárta beszédét Szögedi Anna.
Sal László, az A-Híd Zrt. vezérigazgatója kifejtette: nagyon nagy tisztesség és öröm, hogy jelen lehet az eseményen. Különösen pozítívnak tartotta, hogy az A-Híd által felújított ötödik szoborral átlépték az államhatárt.
Kifejtette: az vállalat több olyan átkelőn is dolgozott és dolgoziik, melyek ezt az határt átszelik, majd hozzátette: hasonlóan érzi magát a szoboravatási rendezvényen, mint amikor az Esztergomot Párkánnyal összekötő Mária Valéria hidat átadták. Ezt követően elmondta: az A-Híd az Ipolyon is épített átkelőt, majd kiemelte:
jelenleg a vállalat legnagyobb és talán legszebb hídépítő munkája a komáromi új Duna-híd építése, melyen tavaly ősszel kezdtek el dolgozni.
Nepomuki Szent János a szavatartás és a hűség jelképe – hangsúlyozta a vezérigazgató annak kapcsán, hogy a társaság vállalta: minden évben felújítja a szent egy szobrát.
Kifejtette: a jövőre 70 éve alapított, jelenleg is magyar tulajdonú A-Hídnak fontos, hogy kiegyensúlyozottan működjön és ennek része a társadalmi szerepvállalás is. A cég támogatja a sportot, a kultúrát és az elesetteket is – mutatott rá a vezérigazgató. Elmondta: az A-Hídnál az emberi kapcsolatokat és az értékeket is nagyon jelentősnek tartják,
a jövő építése pedig nem csak a hidak és épületek építéséről szól, hanem emberek összekapcsolásáról is.
A beszédeket követően a jelenlevők megkoszorúzták az újra helyére állított, felújított szobrot, mely egyházi áldást is kapott. Ezt követően a településen megszokott módon koszorút eresztettek a Sajóra a folyók, halászok, hidak és hídépítők védőszentjének tiszteletére.
Nem túlzás azt állítani, hogy a fenntarthatóság az egyik legfontosabb kérdés ma az építőiparban. Az épületek tervezésétől az építésén át, a használatáig megkerülhetetlen kérdés lett a minél kisebb környezeti terhelés. A Terrán éppen a zöld szempontok és a szemléletformálás elősegítése miatt is alkotta meg a Generont, a napelemes tetőcserepet.
A környezettudatos építészet a klímaválság idején megkerülhetetlen kérdés. Az építészeti örökség védelme mellett elengedhetetlen, hogy olyan megoldásokat alkalmazzunk, amelyek a bolygónak sem ártanak. Jön a zöld útlevél és elindult az építőanyagok környezeti terhelését értékelő információs rendszer. A Terrán elkötelezett a minél kisebb ökológiai lábnyom elérése mellett, legfontosabb lépésük ebben a saját fejlesztésű napelemes tetőrendszer megalkotása.