Hogyan lehet 20 perc alatt hidat építeni?

2018-ban a Magyar Honvédség dunai hadikikötőjében tartották meg a Hidak és Hídépítők napját május 12-én, szombaton. A Hídépítők Egyesületének szervezésében megvalósult esemény egyszerre volt a magyar hídépítő szakma ünnepe, a hagyományok modern fenntartásának bemutatója, valamint a honvédség és a civil társadalom összefogásának megtestesülése.

 

 

A rendszeresen a hidak, folyók és hídépítők védőszentje, Nepomuki Szent János napja alkalmából megrendezett teljes napos programsorozat idén több, mint ezer embert vonzott. A jelenlevők számos versenyen összemérhették magukat:

• megtartották a hagyományos Szakmai Hídépítő Versenyt, ahol többek között egyetemisták is megmérettethették magukat a kivitelezőkkel szemben a gyors hídépítés feladatában,
• a gimnazisták is kipróbálhatták magukat egy tésztahíd-törő versenyen,
• az A-Híd által támogatott sárkányhajózás sportágának képviselői is összemérhették állóképességüket,
• végül, de nem utolsó sorban pedig futballkupára is sor került.

 

 

Hosszú hagyománya van az A-Híd és a Honvédség Együttműködésének

A Hídépítők Egyesülete nem véletlenül szervezte az újpesti honvédségi hadikikötőbe az eseményt: az A-Híd Zrt. különösen jó kapcsolatot ápol a katonasággal, ami a boszniai időkig nyúlik vissza. A Híd-csoport segített a világörökség részét képező mostari híd újjáépítési munkáiban a hadibúvároknak, illetve a Honvédség kezelésében működő Stefánia-palota állandó szoborkiállítását is támogatja.

 

 

A hivatalos megnyitó első felszólalója a bázis parancsnoka, Szilágyi Zsolt alezredes volt, aki beszédében kiemelte: a 170 éves Magyar Honvédség mindig szoros szimbiózisban élt a társadalommal. A Hídépítők Napja az elmúlt években nagyszerű lehetőség, hogy kölcsönös megbecsülésen és tiszteleten alapuló kapcsolatot építsenek a magyar társadalom és Honvédség között – tette hozzá.

 

Dombóvári Éva, a Hídépítők Egyesületének főtitkára beszédjében kiemelte: bízik abban, hogy

az esemény olyan híddá válhat, mely összeköti a szakmát, a nagyközönséget és a csatlakozó partnereket is.

Nagy öröm az egyesületnek, hogy a honvédség hadi kikötőjében szervezhették meg idén, kitűnő házigazdai támogatással a Hidak és Hídépítők ünnepét – derült ki szavaiból.

 

Idén felvidéki város Szent János-szobrát restaurálták

Az A-Híd több éves hagyománya, hogy felújít egy Nepomuki Szent János-szobrot szerte az országban.

Most egy államhatárt is átlépve, a felvidéki Tornalján restauráltatták a szent egy leromlott állapotú szobrát a város vezetőségével együttműködésében

– mondta el Sal László vezérigazgató, majd jelképesen át is adta Szögedi Anna polgármesternek az alkotást. Bejelentette: Tornaalján júniusban tartják meg a hivatalos ünnepséget, melyen a cég is képviseltetni fogja magát.

 

Tornalja a történelmi Gömör váregye mára egyetlen magyar többségű városa – emelte ki beszédjében Szögedi Anna. A palóc nyelvjárást beszélve felszólaló polgármester elmondta, hogy Nepomuki Szent János már 1796-ban is említett barokk szobra a város fontos műemléke. Így a szűkös keretekkel rendelkező önkormányzat nagy örömmel fogadta az Egyesület és a cégcsoport megkeresését, hiszen minden évben koszorút eresztenek a Sajón a szent tiszteletére, amit idén mér a megújult szobornál tehetnek majd meg. A városvezető végezetül megköszönte a támogatást és saját ajándékát, egy fémből készült híd-makettet adott át Sal Lászlónak.

 

A Tarlós István fővédnökségével megtartott eseményen a főpolgármestert Bagdy Gábor polgármester helyettes képviselte, aki örömét fejezte ki, hogy immár hatodik alkalommal jelen lehet az önkormányzat is a Hídépítők Napján. A beszédeket követően koszorút eresztettek a Dunán a szent tiszteletére, melynek kapcsán Horváth Béla, a DHK Zrt. vezérigazgatója a Főtáv-csoport nevében mondott beszédet. A vezető kifejtette: a mai világban gyakran keresi az ember a fogódzkodót, ezért is fontos, hogy a keresztény hagyományokat és a műszaki értelmiséget együtt képviselő szent napját ünnepli meg az egyesület.

 

Kilenc hidat bocsátottak a Dunára

A nap másik fénypontja a Szakmai Hídépítő verseny volt, ahol kevesebb mint 20 perc alatt, mintegy 30 deszkából, egy kötéllel, tetőléccel és előre meghatározott eszközökkel épített hidat a megmérettetést vállaló kilenc csapat. A kivitelezők, a megbízó Magyar Közút Nzrt., a Fővárosi Önkormányzat és mérnökök mellett többek között az Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Óbudai Egyetem és a győri Széchenyi István Egyetem csapata is felvonult a sebesség mellett a kreativitást igénylő eseményen.

 

Itt minden csapat olyan hidat épít, amilyet kigondol – mondta el a lapunknak a helyszínen Veress Róbert, az A-Híd főmérnöke. Az elbírálás két szempont alapján történik meg, a gyorsaság és híd terhelhetősége számít - mutatta be a szakértő a versenyt. Egy csapattagnak át kell mennie a kikötő két pontja között felállított mintegy 5,5 méteres hídon, majd visszahoznia egy jelentős terhet, a hídépítések végeztével hagyományos hordógurítás tárgyát szimbolizáló kishordókat. Ezek tartalmát az ünneplő, vagy vígaszt kereső csapatok el is fogyaszthatják.

A kreativitás és a sebesség mellett fontos volt a pontosság is

Egészen különböző hidakat alakítottak ki a csapatok, volt, aki az egyszerűségre és egyben a gyorsaságra törekedett, de voltak olyanok is, akik inkább a szerkezet biztonságára építettek. A Dunába senki sem esett bele a versenyzők közül, bár több híd is erre a sorsra jutott.

 

Végül az eredményt a konferálást is vállaló Orosz Károly, az A-Híd Zrt. projekt ügyvezetője hirdette ki. Az első helyezést a többszörös korábbi bajnok BME nyerte el, a második helyre a Kivitelező II.-es csapat futott be, a harmadik pozíciót pedig a mérnökcsapat szerezte meg, míg a negyedikek a Magyar Közút képviseletében építkezők lettek.

 

1 kg-os tésztahíd bírt el közel 170 kg-t

A középiskolások országos tésztahídtőrő versenyén is imponáló eredmények születtek. A közhelyszerűen törékeny alapanyagokból a diákok meglepően erős alkotásokat készítettek. A hét, darabonként maximum 1 kilogrammos tésztahíd összesen több mint 500 kg súlyt bírt el.

 

A szegedi Vedres István Szakközépiskolából érkezett első helyezett csapat hídja 170 kilogrammnál tört össze, a második helyet a győri Hild József Építőipari Gimnázium tanulóinak 138,8 kg-ot elbíró modelljét építő csapata kapta meg, a harmadikak pedig szintén a Hild József diákjai lettek egy 60,5 kg-os terhelhetőségű munkával.

 

A sport is előtérbe került

A sárkányhajó versenyen az aranyat szintén a BME vitte el, a Széchenyi István Egyetem csapata a második helyen futott be, az Önkéntes Tűzoltók pedig bronzérmet kaptak. A szervező A-Hidragon csapatának is külön megköszönték a munkát.

 

A Hídépítők Labdarugó Csapatának kupájának díjait Sal László vezérigazgató adta át. A sportesemény történetében először a legsportszerűbb csapatot is díjazták: ezt az elismerést a K-Híd csapata kaphatta meg. Itt az első helyen a Hídépítő Zrt. végzett, a második az A-Híd csapat, a harmadik pedig a mélyépítő HBM Kft. lett.

 

A kivitelezők, a közigazgatás és az oktatás is képviseltette magát

Miközben a rendezvényen a Híd-cégcsoport bemutatta szakmai felkészültségét, a vendégek és támogatók is részt vettek az eseményeken. A Hódút Kft. előkelő helyen képviseltette magát ebben a listában – a mélyépítő vállalat számos helyen együtt dolgozik és dolgozott együtt az A-Híddal, többek között az M4-es autópálya munkálatain is.

Szabó Ákos