Az Új Duna-híd megépítésének célja a belváros forgalomcsillapítása, valamint a nagy kiterjedésű dél-budapesti rozsdaövezetek fejlesztésének elősegítése.
Az Új Duna-híd és a hozzá kapcsolódó úthálózat a 21. század szemléletével épül. A Budapest Fejlesztési Központ a tervezés kezdetétől fogva szem előtt tartja, hogy a híd és a kapcsolódó körút igazi városias főútként működjön: szintbeli csomópontjai legyenek, gyalogos aluljárók vagy felüljárók helyett zebrákon lehessen átkelni rajta, és ne csupán közlekedési folyosó, hanem a környező városrészek fejlődését, a kiterjedt rozsdaövezetek átalakulását szolgáló tengely legyen. A 2x2 sávos útpályát teljes hosszában irányhelyes kerékpáros létesítmények kísérik, a forgalomtól védett járdákat fasorok szegélyezik majd és Újbudán még egy kisebb útmenti parkot is terveznek.
Az Új Duna-híd jobb kapcsolatot teremt Budapest déli városrészei, elsősorban Újbuda, Csepel és Ferencváros között, valamint jelentősen hozzájárulhat a belváros, elsősorban a Nagykörúton belüli területek forgalomcsillapításához.
A híd átadását követően 37 ezer, további kiegészítő forgalomcsillapító intézkedések bevetése esetén akár több, mint 50 ezer gépjárművel csökkenhet naponta a belvárosi hidak terhelése. Ennek az az oka, hogy az M1-M7 felől az Egér úton és az Andor utcán Budapestre érkező autók a jövőben elkerülhetik a Rákóczi hidat, és az új hídon haladhatnak. Azáltal, hogy a Rákóczi híd délről érkező forgalma csökken, a Rákóczi híd a jövőben a Petőfi híd és az Erzsébet híd forgalmának átvételében is nagyobb szerepet tölthet be.
Az új hídon és körúton mintegy 4 km hosszban új villamosvonal is épül, amely Budán a Fehérvári úti villamospályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es hévet, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap majd, biztosítva a hálózati kapcsolatokat és a helyi igények kiszolgálását is.
A Budapest Fejlesztési Központ a híddal és a hozzákapcsolódó úthálózattal kapcsolatban a budapestiek véleményére is kíváncsi.
A BFK először az első, a Fehérvári úttól a Gubacsi útig tartó szakaszról kérte ki a budapestiek és az agglomerációban lakók véleményét, nemrég pedig a második, Dél-Pestet, Csepelt és Dél-Budát összekötő új úthálózat nyomvonalváltozatainak társadalmi egyeztetését indította el. Az erre a szakaszra vonatkozó nyomvonal még nem végleges, a döntést a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, a Főváros és a Kormány közös városfejlesztési fóruma hozhatja meg 2020 decemberében.
A lehetséges nyomvonal-változatok megismerésére és a kérdőív kitöltésére www.budapestujkorutja.hu oldalon október 20-ig van lehetőség.
A cikk a Budapest Fejlesztési Központ támogatásával jelent meg.
Nyolc éve dolgozik a KÉSZ Építő Zrt. legnagyobb projektjein a Székelyföldről származó Dombi László belsőépítészeti projektvezető. Munkája bár ritkán kerül reflektorfénybe, egy egész beruházás minőségét és megítélését határozhatja meg. Az áprilisi Hónap Mérnökével izgalmas életútjáról és változatos feladatairól is beszélgetünk.
Döntöttek az egri elkerülő keleti útvonaláról