UNICEF-Indotek: a jó munkaerő nincs összefüggésben a családi állapottal

Elkészült az UNICEF Magyarország és az Indotek Group idei harmadik, közös kutatása, amely a kisgyermekes anyukák mellett különböző méretű vállalatokat is megszólaltatott annak érdekében, hogy felmérje a kisgyermekes édesanyák munkaerőpiaci helyzetét - derül ki a lapunkhoz is eljuttatott közleményből.

A zárótanulmánnyal kiegészült, közel egy éven át tartó, átfogó kutatás több irányból vizsgálta a kisgyermeket nevelő édesanyák helyzetét, kezdve az irányukba támasztott társadalmi elvárásoktól, a koronavírus-járvány családon belüli dinamikáján át, egészen a munkába való visszatérésig.

Cégvezetők és szülők osztották meg tapasztalataikat

Az UNICEF Magyarország és az Indotek Group csaknem egy éve végzi már közös, átfogó társadalmi kutatásait, hogy választ találjon arra, hogyan lehet az édesanyák és kisgyermekes családok munkaerőpiaci lehetőségeit erősíteni a munka és a magánélet összehangolásának, vagyis végső soron a gyermekek és családok jóllétének érdekében.

A három részből álló széleskörű tanulmány első szakaszában a kisgyermekes édesanyákkal szemben támasztott társadalmi elvárások vizsgálata volt a fókuszban, amelyet a koronavírus hatásainak mélyebb vizsgálata követett.

A harmadik és egyben utolsó, nem reprezentatív felmérés keretében különböző méretű cégek vezetői és kisgyermekes szülők osztották meg tapasztalataikat a munkába való visszatérés kapcsán.

 

Sokan nem gondolkodnak magasabb pozíció megszerzésében

A legfrissebb, a kutatás utolsó és egyben összegző részében többek között a szülést követő munkába állásról nyilatkoztak az édesanyák.

A munkaerőpiacra visszatérni készülő nők 77 százaléka számolt be arról, hogy a munkahelye visszavárta, és mindössze a válaszadók 23 százaléka érezte úgy, hogy a cége nem szívesen foglalkoztatna kisgyermekes édesanyát.

A munkakereséssel kapcsolatban ugyanakkor a megkérdezett édesanyák számos negatív tapasztalatról számoltak be. Elmondásuk szerint ugyanis a munkaadók sok esetben nem válaszoltak a jelentkezésükre, illetve olyan is előfordult már, hogy valaki eltitkolta, hogy gyermeke született, és emiatt egy időre kimaradt a munkaerőpiacról, mert úgy gondolta, ez hátrányt jelenthetne az állás megszerzésénél.

A kisgyermekes nők válaszai alapján kiderül, hogy gyakran úgy élik meg, hogy a munkaerőpiacon nincs szükség rájuk. Sokan eleve nem gondolkodnak magasabb pozíció megszerzésében, mert attól tartanak, hogy a gyermeknevelést nem lennének képesek összeegyeztetni a mindennapi munkájukkal, vagy, hogy a munkáltatók eleve csak alacsonyabb beosztás betöltésére látják őket alkalmasnak.

 

Nincs pozitív diszkrimináció a kisgyermekes édesanyák felvételekor

Az édesanyák válaszaiból továbbá az is kiderül, hogy többségük, mintegy 76 százalékuk, fontosnak tartja, hogy a munkahelye családbarát legyen. A GYES-en és GYED-en lévőknek azonban mindössze a negyede érzi az aktuális munkahelyét családbarátnak, 59 százalékuk néhány szempontból annak véli a cégét, míg 18 százalékuk egyáltalán nem.

A szülőkkel készült interjúkból és a cégvezetők körében végzett felmérésből egyaránt kiderül, hogy a visszatérő édesanyáknak ugyanúgy kell megfelelniük a munkaerőpiac folyamatosan változó igényeinek, mint a gyermekvállalás előtt, olykor a munkaadók különösebb támogatása nélkül.

A vállalatok vezetőinek nyilatkozatai szerint nem érvényesül ugyan a pozitív diszkrimináció a kisgyermekes édesanyák felvétele során, de hátrány sem éri őket,

és úgy látják, hogy a jó munkaerő fogalma nincs összefüggésben a családi állapottal.

 

Távmunkát, részmunkaidős állást nehéz találni

A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy támogatná a kisgyermekes édesanyák munkába állását az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formák elterjedése, például

• a rugalmas munkaidő,
• az otthoni munkavégzés,
• a távmunka,
• a részmunkaidő,
• az állásmegosztás (job sharing)
• vagy a munkahelyi törzsidő is.

A rugalmas munkaidő és a távmunka feltételei azonban még sok munkahelyen kidolgozásra várnak – a válaszadó cégek mintegy 79 százaléka alkalmazza őket. A megvalósítás során még akadnak nehézségek, és távmunkát, illetve részmunkaidős állást, főleg vidéken, továbbra is nehéz találni.

Általánosságban elmondható, hogy mind a gyermekvállalás, mind a nők munkaerőpiaci részvétele szempontjából

ösztönzően hatna a társadalom szemléletének formálása, a „láthatatlan” gondoskodási munka presztízsértékének növelése, a családi munkamegosztás újragondolása és az apák nagyobb otthoni szerepvállalása.

A teljes kutatás az alábbi linkre kattintva érhető el.