Néhány évtizede a „napelem” kifejezésről űrállomásokra és sci-fibe illő szolárpanel-mezőkre, vagy a mindennapi életünk apró elektronikai termékeire – mint például a napelemes számológépekre – asszociáltunk, de mára elérkeztünk oda, hogy mindez gyökeresen megváltozni látszik, köszönhetően többek között egy magyar fejlesztésnek is, a Terrán Generon napelemes tetőcserépnek.
Közel 140 év telt el azóta, hogy Charles Fritts feltaláló elkészítette az első, mai értelemben vett napelemet, mely akkor még csak 1 százalékos hatékonysággal volt képes napsugarakból elektromos áramot előállítani. Nem csoda tehát, hogy hosszú évekig csak viszonylag kevesen tekintettek úgy erre a megoldásra, mint a nem megújuló energiahordozókból előállított áram lehetséges kiváltójára. Mára azonban ez a szemlélet is átalakulni látszik, melyben a technológia rohamos léptékű fejlődése mellett, annak egyre könnyebb elérhetősége is komoly szerepet kapott.
Az a bizonyos egy százalékos hatékonyság már a múlt, a korábban szelén alapokon működő paneleket már egy ideje leváltotta a szilíciummal dolgozó új generáció, melynek termelékenysége meghaladta a 20 százalékot, ezzel versenyképessé és gazdaságossá téve a napelem táblák használatát. Természetesen a fejlesztések továbbra is zajlanak, ráadásul több fronton is:
A cél a nagyobb hatékonyság mellett a fényviszonyok okozta korlátozottság csökkentése, és persze az is, hogy minél nagyobb felületet tudjunk biztonságosan használni napenergia begyűjtésére.
Ez utóbbiban a magyar Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. is komoly sikereket ért el Generon nevű fejlesztésükkel.
Teljesítmény terén jelenleg a 30 százalék a következő mérföldkő, számos kutatócsoport dolgozik ennek az álomhatárnak az átlépésén, melyhez a német Helmholtz Zentrum Berlin tudósai álltak eddig a legközelebb. A kutatók kettős fénygyűjtő technológiát, a szilícium mellett perovszkitot alkalmazva a kék fénytartományt is képesek voltak hasznosítani, ezzel pedig 29,15 százalékos eredményt értek el.
Az alternatív fénytartományok hasznosítása nemcsak a berlini csapatnak jutott eszébe, a Kaliforniai Egyetem kutatói például azon dolgoznak, hogy megalkossák az éjjel üzemelő napelemeket. Ehhez a napközben felmelegedő tárgyak éjszakai hőleadását vennék igénybe, ezen tárgyak ugyanis a hő egy részét infravörös sugárzás formájában bocsátják ki magukból, amiket úgynevezett termoradiatív cellák segítségével lehetne begyűjteni és hasznosítani.
A hatékonyság mellett fontos az elhelyezés kérdése is, melyre nem a jövőben vagy ipari szinteken beszerezhető, hanem a jelenkorban elérhető megoldást nyújt a 100 éves magyar tetőcserépgyártó, Terrán.
A Generon alkalmazásakor konkrétan a cserepek töltik be a szolárpanelek szerepét: a napelemek a betoncserepek felületére integráltan, a héjazat síkjába simulva biztosítják a zöldenergia-termelést.
Ennek köszönhetően a klasszikus napelemekhez képest nem kell a tetőáttörést és a felmerülő viharbiztonsági kockázatot vállalnunk, miközben a rendszer a későbbiekben is bővíthető, hiszen a napelemes tetőcserép kompatibilis a gyártó Zenit és Rundo termékeivel is. Így aki a jövőben tervezi otthona energetikai korszerűsítését, de már most aktuális a tetőcsere, biztonsággal választhat a két modell közül, a Generon a későbbiekben könnyedén illeszkedni fog hozzájuk.
Habár a Generon a jelenkor megoldása, tapasztaltnak számít az Alfa generációsok között: több mint 250 családi házon és középületen találkozhatunk a korszakalkotó rendszerrel, ami 100.000 db-ot meghaladó beépítésre került modult jelent az elmúlt időszakban.
Várják a kivitelezők ajánlatait az északi part legnagyobb 4 évszakos családi sportparkjában tervezett fejlesztések megvalósítására.
Az M49-es gyorsforgalmi út Szamossályi bekötésének és egy a Szamos felett átívelő 330 méter hosszúságú közúti híd tervezésének közbeszerzési eljárásában született döntés.