Néhány évtizede a „napelem” kifejezésről űrállomásokra és sci-fibe illő szolárpanel-mezőkre, vagy a mindennapi életünk apró elektronikai termékeire – mint például a napelemes számológépekre – asszociáltunk, de mára elérkeztünk oda, hogy mindez gyökeresen megváltozni látszik, köszönhetően többek között egy magyar fejlesztésnek is, a Terrán Generon napelemes tetőcserépnek.
Közel 140 év telt el azóta, hogy Charles Fritts feltaláló elkészítette az első, mai értelemben vett napelemet, mely akkor még csak 1 százalékos hatékonysággal volt képes napsugarakból elektromos áramot előállítani. Nem csoda tehát, hogy hosszú évekig csak viszonylag kevesen tekintettek úgy erre a megoldásra, mint a nem megújuló energiahordozókból előállított áram lehetséges kiváltójára. Mára azonban ez a szemlélet is átalakulni látszik, melyben a technológia rohamos léptékű fejlődése mellett, annak egyre könnyebb elérhetősége is komoly szerepet kapott.
Az a bizonyos egy százalékos hatékonyság már a múlt, a korábban szelén alapokon működő paneleket már egy ideje leváltotta a szilíciummal dolgozó új generáció, melynek termelékenysége meghaladta a 20 százalékot, ezzel versenyképessé és gazdaságossá téve a napelem táblák használatát. Természetesen a fejlesztések továbbra is zajlanak, ráadásul több fronton is:
A cél a nagyobb hatékonyság mellett a fényviszonyok okozta korlátozottság csökkentése, és persze az is, hogy minél nagyobb felületet tudjunk biztonságosan használni napenergia begyűjtésére.
Ez utóbbiban a magyar Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. is komoly sikereket ért el Generon nevű fejlesztésükkel.
Teljesítmény terén jelenleg a 30 százalék a következő mérföldkő, számos kutatócsoport dolgozik ennek az álomhatárnak az átlépésén, melyhez a német Helmholtz Zentrum Berlin tudósai álltak eddig a legközelebb. A kutatók kettős fénygyűjtő technológiát, a szilícium mellett perovszkitot alkalmazva a kék fénytartományt is képesek voltak hasznosítani, ezzel pedig 29,15 százalékos eredményt értek el.
Az alternatív fénytartományok hasznosítása nemcsak a berlini csapatnak jutott eszébe, a Kaliforniai Egyetem kutatói például azon dolgoznak, hogy megalkossák az éjjel üzemelő napelemeket. Ehhez a napközben felmelegedő tárgyak éjszakai hőleadását vennék igénybe, ezen tárgyak ugyanis a hő egy részét infravörös sugárzás formájában bocsátják ki magukból, amiket úgynevezett termoradiatív cellák segítségével lehetne begyűjteni és hasznosítani.
A hatékonyság mellett fontos az elhelyezés kérdése is, melyre nem a jövőben vagy ipari szinteken beszerezhető, hanem a jelenkorban elérhető megoldást nyújt a 100 éves magyar tetőcserépgyártó, Terrán.
A Generon alkalmazásakor konkrétan a cserepek töltik be a szolárpanelek szerepét: a napelemek a betoncserepek felületére integráltan, a héjazat síkjába simulva biztosítják a zöldenergia-termelést.
Ennek köszönhetően a klasszikus napelemekhez képest nem kell a tetőáttörést és a felmerülő viharbiztonsági kockázatot vállalnunk, miközben a rendszer a későbbiekben is bővíthető, hiszen a napelemes tetőcserép kompatibilis a gyártó Zenit és Rundo termékeivel is. Így aki a jövőben tervezi otthona energetikai korszerűsítését, de már most aktuális a tetőcsere, biztonsággal választhat a két modell közül, a Generon a későbbiekben könnyedén illeszkedni fog hozzájuk.
Habár a Generon a jelenkor megoldása, tapasztaltnak számít az Alfa generációsok között: több mint 250 családi házon és középületen találkozhatunk a korszakalkotó rendszerrel, ami 100.000 db-ot meghaladó beépítésre került modult jelent az elmúlt időszakban.
Nyolc éve dolgozik a KÉSZ Építő Zrt. legnagyobb projektjein a Székelyföldről származó Dombi László belsőépítészeti projektvezető. Munkája bár ritkán kerül reflektorfénybe, egy egész beruházás minőségét és megítélését határozhatja meg. Az áprilisi Hónap Mérnökével izgalmas életútjáról és változatos feladatairól is beszélgetünk.
Döntöttek az egri elkerülő keleti útvonaláról