2,1 milliárd forintos uniós és hazai forrásból megújult Szeged ikonikus jelképe, a dóm. A helyiek és a turisták nagy örömére nemcsak megszépült, hanem új terekkel és funkciókkal is bővültek a dóm egyes részei, sőt eddig lezárt terek váltak látogathatóvá, 21. századi módon bemutathatóvá, bejárhatóvá.
A projektet bemutató szakmai prezentáción a helyi és környékbeli turisztikai szolgáltatók és szereplők, szállodák és beutaztató utazási irodák, illetve a helyi és országos sajtó és szaksajtó képviselői számára ismertették a projekt egyes elemeit, majd a jelenlévők - gyakorlatilag elsőként, jóval a nagyközönségnek történő decemberi átadás előtt - személyesen is bejárhatták a frissen átadott, de még berendezésre váró tereket.
A fejlesztés részeként többek között multifunkcionális kiállítótér kapott helyet az altemplomban, a terepszint alatti helyiségsor újrahasznosítása során információs pultot, zarándok büfét, artshopot és könyvesboltot alakítottak ki. Az egyszerre ódon és modern terek tágasak és frissek, már csak arra várnak, hogy élettel töltsék meg őket a megfelelő berendezésekkel és kínálattal. Itt kap helyet egy, a dóm és a Dóm tér építését bemutató interaktív kiállítás is, valamint ehhez kapcsolódik az egyházi kincstár tárgyainak kiállítása. Ebben a "kibontott" térben kapott helyet egy konferencia-, illetve közösségi rendezvényeknek helyet adó, modernebb fény- és hangtechnikával felszerelt terem is, amely sokféle hasznosításra ad lehetőséget.
Aki többször járt már a szegedi dómban, annak a liturgikus tér változása az első, igazán szembetűnő újdonság. A főoltárt szegélyező baldachin előbbre, a kupola alá került, gyakorlatilag a tér közepére, körülötte új széksorokkal. A baldachin áthelyezése a szó szoros értelmében "nehéz" feladat volt, a 60 tonnát egy Hollandiából hozatott, központilag vezérelhető, 8 emelőből és két továbbító hengerből álló rendszerrel tudták mozgatni, óránként 64 centiméteres sebességgel! A fejlesztés részeként visszakerült eredeti helyére a Szent Gellért ereklye, a dóm keleti oldalkápolnáját pedig keresztelő kápolnává alakították, ahol a gyermekbarát kialakítás, bútorzat és padlófűtés a hétvégi nagymisék alkalmával a családok kényelmét is szolgálják.
A fejlesztés egyik sarokköve volt még a nyugati torony bejárhatóvá tétele. A toronytúra közben is megbizonyosodhatunk arról, hogy a közösségi tér funkció nem csak egy hangzatos szlogen volt a fejlesztés kapcsán. A különböző szinteken úgynevezett "közösségi kohókat" alakítottak ki: ezekben a terekben hittanfoglalkozásokat, kóruspróbákat, tréningeket, vetítéseket, egyéni foglalkozásokat lehet tartani, használatuk rugalmas. A "magaslati túra" a harangok terén is áthalad, a torony egészen a körbejárható kilátó erkélyig látogatható, 280 lépcsőfok megtétele után.
De nem ez az egyetlen torony, amit érdemes és muszáj megnézni a dóm látogatás alkalmával. A többszintes Dömötör torony megnyitásával és restaurálásával Szeged legrégebbi, románkori rétegét mutatják be. A torony, követve a középkori hagyományokat, felszentelt keresztelőkápolnaként szolgál.
A dómot érintő megújító folyamat kihatott a Dóm tér használatára, valamint a szabadtéri játékokra is. Az új megoldással a Szabadtéri Játékok előadásainak képi világa teljesen új lehetőséggel gazdagodott, a város két jelképének együttes megújítása pedig a szándékok szerint erősíti azt az elképzelést, mely szerint a tér a városi élet valóságos színtere.
A szegedi dóm építése és környezetének kialakítása szorosan egybefonódik a szegedi 1879-es nagy árvíz utáni újjáépítéssel. A Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján épült és 1930. októberében felszentelt dóm valamint a Rerrich Béla tervezte Dóm tér egységes térfala, nagyvonalú térképezése folytán ma Szeged legjobb urbánus adottságokkal rendelkező tere. A mostani felújítás, átalakítás során pedig a XXI. század igényeinek megfelelően kellett újragondolni a funkciókat.
Határozott szándékunk volt átfogó koncepció alapján kiemelni a dóm szépségeit, mindenki számára hozzáférhetővé tenni értékeit, ezáltal komoly turisztikai célponttá tenni. Ezzel egyidejűleg erősíteni azokat a közösségépítő funkciókat, mellyel a templom és kulturális terei a találkozások, beszélgetések, közösségi, hitéleti összetartozás színterévé válnak- ismertette a felújítás koncepcióját Váncza László Ybl-díjas építész. Gunther Zsolt kollégájával alaposan tanulmányozták a dóm belső tereit, díszítését, szimbolikáját, a kísérő tereket, megkísérelték tisztázni az eredeti épületet és az azóta rárakódott rétegek egymáshoz való viszonyát. A tervezés során egyrészt visszaállították az eredeti állapotot, másrészt a változtatások környezetében mai szemmel és tudással értelmezték a templom egészét.
Az elkövetkezendő hetekben, hónapokban a fejlesztés "szoft" része következik, azaz igyekeznek tartalommal megtölteni a sokoldalúan hasznosítható tereket. A látogatók ezt követően, várhatóan decemberben vehetik birtokba majd.
Sikerrel zárult a SZABADICS Építőipari Zrt. munkavállalói tréning-sorozata.
Lovas Róberttel, a Weinberg gyártási üzletágának igazgatójával a cég fejlődéséről, saját szerepéről és arról is beszélgettünk, hogy az acélipar lehet a fenntarthatóság egyik kulcsa. A sárospataki acélszerkezet-gyártó vállalat európai minőségben gyárt, és folyamatosan az új kihívásokat keresi. Lovas Róbert kicsit saját gyermekének tekinti mindazt, amivé a Weinberg lett az elmúlt évtizedek alatt.