A konferencia a HUNGRAIL tevékenységének egyik központi eseménye, mely az ágazati szereplők és a döntéshozók párbeszédének biztosít lehetőséget. A programok összeállítása során kiemelt figyelmet fordítanak a nagytudású, nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek előadásaira.
Október 4-én 14. alkalommal kerül sor a Magyar Vasút Konferenciára. A hazai vasúti szakma egyik legrangosabb eseményét immár 5. éve a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület saját szervezésében rendezik meg. Lapunk részt vesz az Anantara New York Palace Budapest Hotelben rendezett konferencián, és kötött pálya rovatunkban részletesen beszámolunk a rendezvényről.
A HUNGRAIL egyesület szakmai érdekképviseletet lát el a hazai vasúti személyszállítási, árufuvarozási, infrastruktúraépítési, üzemeltetési és járműgyártási ágazat területein. Tevékenysége alapját azok a szakmai bizottságok jelentik, amelyek állásfoglalásaikkal és javaslataikkal tevékenyen részt vesznek az állami vasúti jogszabályalkotás és szabályozás hatékonyságának növelésében. Külföldi szervezetek tagjaként nemzetközi színtéren is biztosítja a magyar vasúti érdekek megfelelő szintű képviseletét. Az egyesület elnöke Dr. Mosóczi László.
„Az idei konferencia mottója: Merre tovább?! Válságkezelési megoldások, mivel a jelenlegi működési környezet különleges megoldásokat igényel. Annak érdekében, hogy a 2030 és 2050-re kitűzött klímavédelmi célokat ne tévesszük szem elől, olyan megoldásokra van szükség, amelyek növelik a vasút részarányát.”
– mondta el Hódosi Lajos, a HUNGRAIL ügyvezető igazgatója.
Az esemény során négy főbb témakör mentén tartanak beszélgetéseket:
Az ügyvezető ismertette:
„A Magyar Vasút 2022 konferencia vendégeinek 82%-a visszatérő vendég, amely hozzájárul a kellemes szakmai légkörhöz. A résztvevőknek kiemelten fontos a nagytudású, nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek előadásai, ezért évről évre komoly figyelmet fordítunk erre a programok összeállítása során. A legtöbben a szakmai kérdések megválaszolásában, új ismeretek szerzésében és kapcsolatépítésben látják a konferencia közvetlen hasznát.”
Majd hozzáfűzte:
„A konferencia a hazai vasúti ágazat legrangosabb eseménye, melynek célja, hogy első kézből tájékoztassák a döntéshozók az ágazati szereplőket az aktuális közlekedéspolitikai irányokról, valamint az arra ható működési környezetben történő változásokról. A Magyar Vasút Konferencia a HUNGRAIL tevékenységének egyik központi eseménye, szervezetünk itt tudja megmutatni az igazi erejét, valamint betekintést engedni azokba a témákba, melyekkel kiemelten foglalkozunk, és tudjuk befolyásolni egy-egy témában a döntéshozók gondolkodását.”
A hazai vasút jelenlegi helyzetével kapcsolatosan Hódosi Lajos kifejtette:
„Az Európai Bizottság által elfogadott európai zöld megállapodás 100 éve nem látott lehetőséget teremtett a vasút számára, hiszen a klímavédelmi célok elérésének első számú letéteményeseként tekint a vasútra a közlekedés terén. 2020 végén megerősítésre kerültek a fenntartható és intelligens mobilitási stratégiában az Európai Bizottság 2011-ben elfogadott ajánlásai, amihez konkrét intézkedési tervek kidolgozása is társul.
Egységes európai vasúti térséget kell kialakítani. 2030-ra a 300 kilométert meghaladó távolságon a közúti árufuvarozás 30 százalékát, majd 2050-re 50 százalékát vasúti közlekedésre kell átterelni hazánk esetében.
2030-ra létre kell hozni a TEN-T törzshálózatot, amelynek esélye most minimális, illetve megkezdődött az ezzel kapcsolatos rendelet felülvizsgálata. 2030-ra sűrű vasúthálózatot kell fenntartani, illetve növelni kell a nagysebességű vasúthálózat hosszát. Itt rengeteg feladata van hazánknak és a közép-európai térségnek, hiszen a nagysebességű vasúthálózat területén a térség egy hatalmas szürke folt.
A mellékvonalak, csatlakozó vágányok az elmúlt évtizedekben nem kerültek fejlesztésre. Itt fel kell számolni a párhuzamos közszolgáltatási szolgáltatásokat, és egy reális, az utazóközönség igényeit kielégítő menetrendi struktúra és szállítási mód megválasztása mellett lehet egyes infrastruktúra elemeket fejleszteni. Óriási fejlesztési potenciál van a közepes távolságú személyszállítás többségében vasúton történő lebonyolításában.
A vasúti áruszállítás versenyképességének növelése érdekében pedig meg kell hozni azt a közlekedéspolitikai paradigmaváltást, melyben differenciálva, a nemzetgazdasági érdekek figyelembevétele mentén kezdjük el visszahúzni a közút számára nyújtott kedvezményeket, engedményeket. Ennek önmagában már jelentős forgalomátterelő hatása lehet.”
A konferencián sor kerül a Technológiai és Ipari Minisztérium és a HUNGRAIL közötti stratégiai megállapodás aláírására is, melynek részleteiről és számos további érdekességről is tudósítunk holnapi fényképes beszámolónkban.
Bejelentették a Kecskemét-Dabas-Budapest vasútvonal felújítását, az 5-ös főút négysávústását a Mercedes-gyárig és a Halasi úti felüljáró modernizálását is – többek között.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.