Rekonstruálják a diósgyőri vár árkát

A miniszterelnök tavaly jelentette be Miskolcon, hogy a Modern városok program keretében a diósgyőri vár rekonstrukciója és a hozzá kapcsolódó fejlesztések is folytatódnak. A 6 milliárd forintos beruházáshoz 4,5 milliárd forintot az állam áll, a fennmaradó 1,5 milliárd forint pedig uniós forrásból biztosított.

A tervek szerint két évig tartó munka során rekonstruálják a vár árkát. Mivel Európában alig van olyan vár, amelynek árkában ma még víz van, különleges hangulatot teremt, hogy a diósgyőriben lesz - mondta az alpolgármester, aki arra is kitért, hogy a tervek szerint a vár környezete is megújul. Épül a Szinva patak fölött egy új híd, fejlesztik a várhoz vezető utakat és az ottani parkolókat is. Miskolc célja az, hogy a rekonstrukció ideje alatt a vár látogatását ne akadályozzák.

Novák Irén, a diósgyőri várat üzemeltető Miskolci Kulturális Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője a sajtótájékoztatón arról szólt, hogy a vár új honlapja november elején debütált. Ennek célja, hogy előtérbe állítsa az erődítmény egyedülálló hangulatát, rávilágítson értékeire, amelyek összekötik a történelmi alakok sorsát a ma embereivel.

Néhány várfal kivételével jószerivel már 2014 nyarára újjáépült a diósgyőri vár, így visszakapta történelmi pompájának nagy részét. Az akkori munkákra 2 milliárd 714 millió forintot fordítottak, zömmel uniós forrásból. Míg a várat ezelőtt évente 20-30 ezren látogatták, addig a rekonstrukció után évi 125 ezerre nőtt a látogatók száma.

Diósgyőr a királynék vára

A várat történelmi források 1340-ben már királynéi javadalomként említik, és akkortájt kezdődött meg a négy saroktornyos, szabályos négyzet alaprajzú gótikus vár királyi pompájú kiépítése. Nagy Lajos király 1364-ben nagy birtokrészt csatolt a várhoz, amelyet aztán pompás, gótikus királyi várkastéllyá épített ki. Buda, Visegrád és Zólyom mellett így Diósgyőr is királyi székhellyé lett, különösen az után vált jelentőssé, hogy I. Lajos a lengyel királyi trónt is elfoglalta.

Ettől kezdve egész udvartartásával évente több hónapot töltött itt, ahol olyan fontos történelmi események is zajlottak, mint 1381-ben a velencei háborút lezáró turini béke ratifikálása. Lajos király halála után Diósgyőr a továbbiakban a királynék javadalma volt, 1526-ig hat királyné, köztük Mátyás felesége, Beatrix jegyajándékba kapott vidéki rezidenciájaként szolgált, ezért is emlegették Diósgyőr várát a királynék váraként.

Az 1526-os mohácsi csatavesztés Diósgyőr életében is jelentős fordulópont volt, ettől kezdve zálogos bérlőké lett, majd Eger eleste után végvárrá alakult, 1702-ben a kincstár tulajdonába került, de újjáépítése elmaradt. Miután minden hadászati értékét elvesztette, elhagyatottan pusztult, a 19. századi metszetek már csak romokat mutattak.