2019.03.19, Kedd
Új uszoda építésével indul el a gyulai Szigeterőd-projekt
minap.hu

Új uszoda építésével indul el a gyulai Szigeterőd-projekt

MTI

2016.12.27. 11:43

Antal Zsófia

A gyulai palánkvár turisztikai célú rekonstrukción fog átesni, ennek érdekében már két éve folynak régészeti feltárások a területen. A munka során a majdani kivitelezéshez szükséges egyre több információra derül fény.

Hirdetés

A Szigeterőd-projekt a gyulai vár palánkerődítéseinek turisztikai célú rekonstrukcióját jelenti. Görgényi Ernő polgármester elmondta, hogy az önkormányzat jelentős forrásokat biztosít a régészeti feltárásokra, egy-egy ásatás költsége akár a több tíz millió forintot is elérheti. A Szigeterőd-program esetében rendkívül komplex, történelmileg hiteles beruházásról van szó, így a tervezés folyamata is több évet vehet igénybe.

A Szigeterőd-projektről szólva kifejtette, hogy jelenleg is zajlik előkészítésének vízügyi tervezése, a dokumentáció hamarosan készen áll az elvi engedélyezésre. A mederkontúr megtervezéséhez elengedhetetlen a régészeti feltárás, „a mérnököknek tudniuk kell, hogy pontosan hol helyezkedett el a palánkfal.”

Az egykori Szigeterőd digitális rekonstrukciója (kép: magyarmuzeumok.hu)

Ezzel párhuzamosan folyamatban van az új uszoda tervpályázati kiírása is. A jelenlegi 50 méteres medence részben a Szigeterőd-program medrében fekszik. A projekt megvalósításának első lépése az új uszoda megépítése lesz - mondta a városvezető.

 

Edényt, pénzérméket és különleges cseréppipát is találtak a feltárás során

A gyulai téglavár vár környéke, valamint a 16. század hatvanas éveire kialakult teljes palánkvár (azaz a szigeterődítés) területe különleges helyzetben lévő történeti emlékhely. A terület nagy része beépítetlen maradt, ezáltal a földben lévő tárgyi emlékek megmaradtak, kutathatóvá, bemutathatóvá váltak - magyarázta Liska András régész. A feltárások révén ismertté vált a palánkfal kiterjedése, szerkezete, felépítése; és arra is fény derült, hogy pontosan milyenek is voltak a bástyák. Magyarországon számos palánkvár ismert, de egyetlen erődítmény kutatásával sem értek el hasonló szintre.

A feltárás során a régész és csapata több érdekes leletanyagra is bukkant a török kori rétegekben. Az 1566-os ostromot követő, összesen 129 évig tartó török uralom kézzel fogható emlékei adják a leletanyag jelentős részét. Kiemelte: a legnagyobb és leglátványosabb lelet egy a 17. század elejéről származó, török kori talpas tál. Ekkora méretű edényt ritkán találni, ez kiegészíthető, teljes egészében restaurálható és a későbbiekben a megújuló várkiállításon bemutatható lesz.

Találtak egy a török korból származó pénzérmét is, amelyet III. Zsigmond lengyel király uralkodása idején, 1611-ben vertek, ez váltópénzként kerülhetett a huszárvár területére. A mai rendezvénytér akkoriban a mindennapi élet színtere volt, számos bolt volt ott, ahol használhatták a pénzt. Liska András a legérdekesebb leletnek egy sárga színű, ólommázas cseréppipát tart. A törökök által használt és vélhetően oszmánok által készített eszköz „párja” az egri várból került elő, így feltételezhető, hogy mindkét erőd számára ugyanaz a műhely készíthette a pipákat.

Mi épül?turizmusGyula

Hirdetés

Hirdetés