Mederkotrás, új zsilip és mesterséges tó kialakításával érik el, hogy a vizes élőhelyeken a vízjárás ismét a korábbi árhullámok mozgását kövesse.
A Táti-szigetek vizes élőhelyeinek helyreállítására, valamint a Gerecse, a Pilis és a Vértes denevérkolóniáinak védelmére összesen 585 millió forintos programot indít Komárom-Esztergom megyében a Duna-Ipoly Nemzeti Park - jelentette be hétfőn Füri András, a nemzeti park igazgatója.
A Duna táti szigetein az árhullámok elmaradása, illetve az ár gyors levonulása miatt csökkent a védett fajok egyedszáma és az élővilág sokszínűsége. Az élőhely helyreállítása során mederkotrással juttatnak vizet a szigetek közé, illetve zsilippel szabályozzák a vízjárást - ismertette az igazgató. Az egyik szigeten egy mesterséges tavat alakítanak ki, a halak és a kétéltűek zavartalan szaporodása érdekében, valamint az idegenhonos, agresszíven terjedő fafajok helyére őshonos növényeket telepítenek.
A Gerecse, a Pilis és a Vértes hegységben 19 barlang és 5 mesterséges üreg bejáratának részleges lezárásával biztosítják a természetvédelmi szempontból jelentős denevérkolóniák telelő- és szaporodóhelyeit.
A beruházások uniós és magyar forrásokból valósulnak meg a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program keretében. A Duna-Ipoly Nemzeti Park a programban nyolc projekttel indult, ezek összesített költségvetése 2,7 milliárd forint.
Bejelentették a Kecskemét-Dabas-Budapest vasútvonal felújítását, az 5-ös főút négysávústását a Mercedes-gyárig és a Halasi úti felüljáró modernizálását is – többek között.
Lakásépítési program indult Mórahalmon.