A Szabadics megszünteti a Kis-Balaton vízvédelmének gyenge pontját
Elindult a több mint másfél milliárd forintos projekt, melynek eredményeként elhárul a felszíni elöntés rendszeresen fennálló veszélye és a természet egyensúlya is helyreáll.
Februárban számoltunk be róla, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) megbízásából a Szabadics Zrt. rendezi a Kis-Balaton Marótvölgyi öblözetét, megoldva az ott 20 éve fennálló problémát. Az elmúlt héten Somogysámsonban megtörtént a projekt alapkőletétele is.
Az eseményen köszöntőt mondott Kovács Tamás, a Szabadics Zrt. vezérigazgatója, Gaál Róbert, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője, dr. Neszményi Zsolt Somogy megyei kormánymegbízott, Móring József Attila országgyűlési képviselő, valamint Láng István, az OVF műszaki főigazgató-helyettese. Presír József szakaszmérnök bemutatta a Kis-Balaton vízvédelmi rendszerének jelenlegi állapotát, a most induló projekt részleteiről pedig Tolnai Rita projektvezető, az OVF munkatársa számolt be.
A Marótvölgyben rendszeresen visszatérő probléma a belvíz, ez a terület jelenti a Kis- Balaton belvízvédelmi rendszerének gyenge pontját. A Kis- Balaton létesítése kapcsán kialakult lefolyástalan területek közül ez az utolsó, melynek helyzete megoldatlan. A belvízelvezető hálózat rekonstrukciója szükségszerű a természetvédelmi értékek megőrzése érdekében, valamint gazdasági okok is indokolják. A projekt hosszú távú célja a belvízi elöntések nagyságának és idejének csökkentése, a károk mérséklése és a védekezési költségek csökkentése.
Az autópálya és a Főnyeden található szivattyútelep is megmenekül
Az ár- és a belvíz veszélyezteti a területen áthaladó Budapest- Nagykanizsa vasútvonalat, az M7-es autópálya töltését és a 7. számú főutat is. Mivel a medrek vízszállító képessége nem megfelelő, a szivattyúzások általában nagyon hosszú ideig tartanak, és az esetleges kártalanításokkal együtt jelentős költségeket emésztenek fel. A meder a 90-es évek óta erősen feliszapolódott és növényzettel benőtt, a mederkotrás emiatt elengedhetetlen.
A főnyedi szivattyútelep is felújításra szorul, részben az építés óta eltelt közel két évtized miatt, részben pedig azért, mert az üzemelése során állandóan plusz vízterhelést kapott a déli területről.
