Előregyártással nem csak a kivitelezés, a tervezés ideje is radikálisan csökkenthető

Előregyártó üzemének csatasorba állításával minden eddiginél hatékonyabban tervezi és építi a zuglói ZVK projekt épületeinek tartószerkezetét a Bayer Construct Zrt. Ennek részleteiről Iski Tamással, a tervezési üzletág vezetőjével beszélgettünk, aki már az elején kiemelte: a precízen tervezett épületszerkezet a legfontosabb.

Minden épületnél a generáltervező határozza meg az épület formáját és funkcióit, ennek kiegészítése, részletek felé való elmozdítása pedig a szakági tervezők feladata. Részfeladatként a statikai tervezés alatt természetesen a Bayer Construct is a tartószerkezet kiviteli terveinek készítését érti, részleteiben azonban eltér az itt végzett munka a megszokottól: a cég saját tartószerkezeti divíziót tart fenn annak érdekében, hogy technológiáinak alkalmazását biztosítani tudja, illetve, hogy minél gördülékenyebb legyen a kivitelezés.

A tervek előállítása során a BIM módszert alkalmazzák, amelynek mértéke már a modellek összehangolásáért, információkkal való feltöltéséért felelős, külön részleg létrehozását is indokolttá tette. (A tervezési üzletágról és a BIM alkalmazásáról lapunk korábban részletesen beszámolt.) A BIM koordinációt saját magukra és az alvállalkozókra nézve is kötelezőnek tartják, hiszen ez teszi a lehető leghatékonyabbá az összetett feladatok menedzsmentjét.

 

 

Külön szempontrendszert építettek

A Bayer Construct számára elsődleges szempont, hogy azok a munkafolyamatok, amelyeket az építési területen végeznek, időben kapjanak statikai tervezési támogatást. A kivitelezés előtt kellő biztonsággal elkészüljenek a tartószerkezeti tervek, mert ez biztosítja a cégcsoport folyamatos működését. A vállalat számára kiemelten fontos, hogy a tervekre soha ne kelljen várni.

Bár az alapvető szempontok hasonlóak, mint más vállalatoknál: gyorsan, költséghatékonyan és jó munkát igyekeznek végezni, e hármat a Bayer Construct munkatársai egyszerre próbálják érvényre juttatni, amihez újfajta megközelítésre is szükség van. A tervezőknek az is feladatuk, hogy olyan statikai terveket állítsanak elő – együttműködve a generáltervezővel –, amelyek a vállalat építési technológiáit, illetve az érdekkörébe tartozó gyártók termékeit minél nagyobb arányban alkalmazzák.

Ezek közül is a biharkeresztesi vasbeton előregyártó üzem a legfontosabb, mert az ott előállított termékekkel gyorsabban és nagyobb pontossággal, nagyjából hulladékmentesen és kevesebb élőmunka-szükséglettel tudnak építeni. Az üzemről nemrég látványos videót készített a Magyar Építők, és részletesen bemutattuk a gyártási folyamatot, valamint az előregyártott elemek jelentőségét a projektekben.

 

 

Összehangolt munkafolyamatok

Általában alapvető elvárás a tervezők felé, hogy az építkezés megkezdése előtt minden terv elkészüljön. Jellemzően a beruházó megrendeli a terveket, amelynek a birtokában versenyezteti meg a kivitelezést, így a nyertesnek már kész anyagokat adhat át. Ez az ideális helyzet Magyarországon sokszor nem valósul meg, mert annyira rövid időkeret adódik egy-egy feladatra, hogy azok összecsúsznak, így az építéssel párhuzamosan zajlik a tervezés is.

Előnyt kovácsolva a kényszerűségből a Bayer Construct újragondolta a tervezés és kivitelezés rendjét a zuglói ZVK projekt esetén, amelynek a cég beruházója, tervezője és kivitelezője is, így – házon belül – nem okoz konfliktust a koordináció.

„Itt úgy ütemezünk, hogy a tervek egy bő hónappal azelőtt álljanak készen, mint ahogy azokra szükség lenne; így folyamatos, párhuzamos munkavégzés zajlik” – tudtuk meg Iski Tamástól.

Azért is speciális ez, mert a statikai tervek elkészültét a gyártmánytervezési fázis követi, vagyis a terveket először a gyártóüzemek kapják meg: a betonacél feldolgozó üzemnek le kell gyártania a szükséges alapanyagot, az előregyártó üzemnek pedig a beépítendő elemeket kell elkészítenie.

 

 

Bár az építkezés jelenleg nem tart abban a fázisban, hogy a tervezést lezárhassák, de talán már ebben az évben minden kiviteli terv a kivitelezők rendelkezésére áll majd – a dokumentumok így a szokásosnál hamarabb kerülnek ki. Ennek oka, hogy nagyon kevés monolit szerkezetet használtak az épületekhez.

Léptékét tekintve óriási feladat a ZVK létesítményeinek megépítése. A nyolcból jelenleg hét épület munkálatai folynak egyszerre, egyet pedig már be is fejeztek. Fokozatosan indították az építkezéseket, a kivitelezéssel pedig azonos tempóban készülnek a statikai tervek.

 

Már látszik az eredmény

Mint Iski Tamás rávilágít: tervezési szempontból az előregyártás előnye leglátványosabban a folyamat végén mutatkozott meg: a munka elején még nagy kapacitást és sok időt igényelt a körültekintő tervezés, mert nagyon sok elemet az összes épületre vonatkozóan dolgoztak ki. Mint a tervezési üzletág vezetője kiemelte:

„Számos elem tervezésénél figyelembe vettük, hogy arra később több épületnél szükség lesz.”

Ahogy haladtak az épületek feldolgozásával, úgy váltak egyre gyorsabbá és könnyebbé a feladatok, mert egyre szaporodtak azok a szerkezetek, amelyeket már megterveztek korábban, az aktuális épületre pedig csak adaptálni kellett.

4082 vasbeton pillér kerül a ZVK projekt épületeibe, amihez 340 féle elemtervet készítettek, sőt, 3286 födémgerendához csak 130 különböző típusra volt szükség. Födémpallónál kétféle típust alkalmaznak: a mára klasszikusnak mondható kéregfödémet, ami egy félmonolit megoldás és mindig egyedi; illetve egy körüreges födémpanelt, amiből 15950 darabot építenek be, és amelyből összesen 311 félére lesz szükség.

 

 

Így, számszerűsítve látszik igazán, hogy mindenképp érdemes az előregyártással foglalkozni és talán az is megmutatkozik, mennyi elemet kell megtervezni ahhoz, hogy nagy darabszámokkal dolgozhassanak az üzemekben. Ezen felül a beépítésnél is jó szolgálatot tesz a kész termék, hiszen már nagy rutinnal illesztik a helyére kollégáik a tizenezredik födémpallót, ami pontosabb munkát eredményez, mintha minden elemet külön be kellene zsaluzni, vasalni, betonozni, kizsaluzni és végül összeszedni az építkezésen termelődött szemetet.

 

Alkalmazkodni az igényekhez

A fejlesztés kezdetén kiemelt szempont volt, hogy az ide kerülő épületek formai változatossága tartószerkezeti szempontból a lehető legkisebb mértékű legyen. Egy vázat sokféleképpen fel lehet öltöztetni, de a szerkezetet változtatni időigényes és költséges.

 

 

Természetesen a lakóépületek és a vegyes funkciójú irodaépületek kissé eltérnek egymástól, a két épületforma azonban nagyon hasonló, így itt is volt módjuk átemelni elemeket. Alapvetően minden épület azonos alaprajzot kapott és csak a szintszámban engedtek inkább változást a tervezőknek, ahol erre szükség volt. Így érték el, hogy a 2., 3. és 4. épület szinte teljesen megegyező: három szint mélygarázs, földszint és nyolc emelet; az 5. és 6. épület pedig egy szint mélygarázst és hét emeletet kapott. A 7. épületet sajnos nem tudták bevonni ebbe a rendszerbe annak sajátos funkciója miatt.

„E megoldásnak az lett az eredménye, hogy a tartószerkezet szempontjából két alapvető típusunk lett hét helyett, ami nagyban megkönnyítette a tervezési munkát” – összegezte Iski Tamás.

 

Még gyorsabb lehet a kivitelezés

A ZVK mélygarázsai a teljes telekterületet lefedik, ezeket egyedi szerkezetként kellett megtervezniük, ám ez, az összegyűjtött tapasztalatok hatására már a közeljövőben megváltozhat. Több olyan technológiai és tervezési elképzelésük van ugyanis, amelyek alkalmazását a következő építkezéseken vezetik majd be és általuk még több előregyártott elem kerülhet a házakba. Új irány a merevítőmagok és a vízzáró pincei vasbetonfalak előregyártott szerkezetekből való kialakítása, amelyeket már a Bayer Construct következő projektjeinél is alkalmazni fognak, ezzel téve még hatékonyabbá az építést.