Verhetetlenné vált az autóval szemben a Berlin-München vasútvonal

Tíz évig tartó kivitelezési munka után átadták a Berlint és Münchent összekötő új vasútvonalat. Az újraegyesítés utáni német gazdaságtörténet egyik legnagyobb állami beruházásában 10 milliárd euróból (3140 milliárd forint) jött létre az új vonal.

Németország legnagyobb völgyhídja épült meg

Az építkezésen 4500 ember dolgozott, a vágányokat nem zúzottkő ágyazatra fektették, hanem betonból készített talapzatra. A 156 ezer nagyméretű betonlap előállításához, a 37 híd és a 27 alagút megépítéséhez négymillió tonna betont használtak fel. Felépítették a többi között Németország leghosszabb, 8600 méteres völgyhídját, és összesen 63 kilométer hosszúságban építettek ki alagutakat. A nagyszabású állami beruházások többségétől eltérően a költségvetést és a kivitelezési menetrendet is sikerült betartani.

A 623 kilométeres szakaszon tehervonatok is közlekednek

az ICE Sprinter nevű személyszállító vonatok mellett, amelyek az óránkénti 300 kilométeres sebességet is elérhetik.

A jóval lassabban haladó teherszállító szerelvényeket úgynevezett előző-pályaudvarokon kerülik meg, ilyeneket minden huszadik kilométernél építettek.

A repülővel is felveszi a versenyt

A beruházás eredményeként az eddigi hat óra helyett négy óra alatt lehet megtenni a Berlin-München távolságot vonattal. A Deutsche Bahn (DB) német állami vasúttársaság várakozása szerint a rövidebb menetidő révén megduplázódik, évi 3,6 millióra emelkedik a főváros és a bajor tartományi főváros között vonattal utazók száma. 

„A vasút az új vonallal verhetetlen lesz az autóval szemben, és felveszi a versenyt a repülővel a Berlin és München közötti közlekedésben” - mondta Richard Lutz, a DB vezetője az átadási ünnepségen. A társaság szerint nemcsak a két metropolisz között közlekedőknek hasznos a fejlesztés, a kapcsolódó járatok átszervezése révén évente 17 millió utas profitál belőle.