A Csónakázó-tó mellett álló látványosság a Dunántúl legmagasabb kilátója, szerkezete csaknem 100 tonnát nyom.
Felavatták a Dunántúl legmagasabb kilátótornyát a nagykanizsai Csónakázó-tónál, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter részvételével. A kilátótornyot tíz évvel korábban lezárták, a közelmúltban azonban teljesen felújításra került.
A Zalaerdő Zrt. beruházásában a kivitelező Pesti Építő és Faipari Zrt. egy olajfúrótoronyból alakította ki a fémből és üvegből készült, két kilátószinttel rendelkező építményt. Rosta Gyula, a Zalaerdő Zrt. vezérigazgatója elmondta: 1971-ben állították fel a leselejtezett olajfúrótornyot, amit 125 millió forintos beruházással újítottak fel, ehhez a Földművelésügyi Minisztérium 88 milliót adott.
A kilátótorony szerkezete közel 100 tonna, teljes magassága 48 méter. Az alsó kilátószint 28 méteren, a felső 43 méter magasan van, a 230 lépcsőfok megmászása után egyszerre ötvenen tartózkodhatnak rajta. A zalai kőolajbányászatnak is emléket állító létesítményt éjszaka LED-sorokkal és reflektorokkal világítják meg, elektronikai védelmi rendszerrel és intelligens beléptetőkapuval is felszerelték - mondta a Zalaerdő vezérigazgatója.
Cseresnyés Péter, a térség országgyűlési képviselője a Csónakázó-tónál felavatott kilátót a város és környéke modernkori történelmének egyik legfőbb szimbólumaként írta le. A kivételes természeti környezet mellett az olajbányászati múltat is megjeleníti, de mutatja Nagykanizsa és a térség, Murafölde megújulását is.
A képviselő ismertette továbbá, hogy a Csónakázó-tó környéke újabb fejlesztésekkel bővül, a közelmúltban épült kerékpáros központ, tornapálya és extrém mountain-bike versenypálya mellett szabadidőpark létesül, illetve a tavat körbeölelő futó- és kerékpárutat építenek.
Bejelentették a Kecskemét-Dabas-Budapest vasútvonal felújítását, az 5-ös főút négysávústását a Mercedes-gyárig és a Halasi úti felüljáró modernizálását is – többek között.
Lakásépítési program indult Mórahalmon.