Így válik dunántúli központtá a göcseji falumúzeum

Elhelyezték az új fejlesztések alapkövét a Göcseji Falumúzeumban Zalaegerszegen. A beruházás az ország első szabadtéri néprajzi múzeuma alapításának 50. évfordulóján rajtolt el. A kétmilliárd forintos projekt a TOP keretéből és állami forrásból valósul meg 2020-ig.

Ahogy azt korábban a vele készített interjúban is jeleztük, a göcseji falumúzeum fejlesztésénél a Kossuth-díjas Dévényi Sándor a felelős tervező, a szintén pécsi Masszi Pál pedig a generáltervező.

Az alapkőletételen Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere úgy fogalmazott,

fél évszázad elteltével megvalósulhatnak azok az elképzelések is, amelyek megvalósítására 1968-ban nem kerülhetett sor.

A hagyományos kemencés kenyérsütés is feltámad

Kaján Imre, a Göcseji Múzeum igazgatója a fejlesztésről egy korábbi sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, a falumúzeum központjává válhat a nyugati és dél-dunántúli tájházaknak. A munkálatok során többek közt új fogadóépület jön létre, mellette tipikus, göcseji ételkínálatot felvonultató étterem épül. A falumúzeumban oktatási célokat szolgáló termeket alakítanak ki, ahol a népi mesterségeket sajátíthatják el az emberek.     

Megújul a Hencz malom: a látogatók megőrölhetik a lisztet, majd végigkövethetik a hagyományos kemencés kenyérsütés minden mozzanatát.

Egy nemesi kúria épületei jönnek újra létre

Iskola is lesz a falumúzeumban, amelyet a rámi iskola mintájára építenek fel, és megjelenik a kiskocsma rekonstrukciója is. A falumúzeum új utcájába négy új lakóház kerül, és felépítik a zalaszentmihályi fodrászműhely pontos mását is. A korabeli épületek felhúzásával (cselédház, istálló, kocsiszín, pajta) nemesi kúriát alakítanak ki, a veteményeskertet őshonos növényekkel ültetik be.

A Göcseji Falumúzeum 1968. augusztus 20-án nyitotta meg kapuit az ország első szabadtéri néprajzi múzeumaként. A