Ilyen lesz a régi-új Pénzügyminisztérium főhomlokzata

Ősszel már beszámoltunk arról, hogy megkezdődött a Szentháromság tér 6. szám alatti, egykori Magyar Királyi Pénzügyminisztérium épülettömbjének rehabilitációja. Most Borbély Páltól, a beruházást lebonyolító PM-TÉR6 Nonprofit Kft. vezérigazgatójától kértünk rövid helyzetjelentést.

A projekt vezetője elmondta: ősszel szerkezet-megerősítési és tisztítóbontási munkákkal már elindult a kivitelezés, de a fő hangsúly továbbra is a tervek véglegesítésén van. „Egy ilyen léptékű történelmi épület esetében ez rendkívül összetett és aprólékos gondosságot igénylő feladat” – fejtette ki.

 

 

Az eredeti terveken van a hangsúly

A projekt kormányhatározatban is rögzített célja a Fellner Sándor 1903-as tervei alapján történő műemléki homlokzat- és tetőrekonstrukció, valamint a minisztériumi apparátus számára korszerű irodai munkakörülményeket biztosító épületbelső megvalósítása. A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a budai várnegyed és ezen belül a Szentháromság tér kitüntetett hely, ezért a tervezési folyamat során a legfontosabb döntéseket az építészszakma bevonásával kell meghozni.

 

Ybl-díjas építészek véleményét kérték ki

Ennek megfelelően októberben jeles, Ybl-díjas építészek meghívásával épületbejárást szerveztek, majd a tervzsűri véleményezte a koncepcióterveket. Az ott elhangzott javaslatok felhasználásával új vázlatok készültek, amelyeket egy novemberi tervbemutatón ismertettek a szakemberekkel. A kétfordulós egyeztetés során a projekt fő célja egyértelmű megerősítést kapott – emelte ki Borbély Pál hozzátéve, hogy néhány részkérdés ugyan megosztotta az építészeket, de a Fellner-féle épület rehabilitációját egyhangúan támogatták.

 

 

Fellner épülete egyedülálló érték

A szakma vezető képviselői egyetértettek abban, hogy az évek óta folyó, szerteágazó kutatómunka eredményein és az eredeti terveken alapuló tető- és homlokzat-rehabilitáció a hazai építészeti örökség megőrzését szolgálja – szögezte le Borbély Pál. Hozzátette: a beruházás a szakemberek szerint egyedülálló értékkel gazdagítja majd a városképet.

Vitathatatlan, hogy a ma látható, átépítés utáni homlokzat – Rados Jenő alkotása – is az értékmentés jegyében született, és valószínűleg egy kompromisszum eredménye, amit a kommunizmus sajátos viszonyai között kell értelmezni – derült ki a bejárás után az építészek véleményéből. Az akkori hatalom jó eséllyel a földdel tette volna egyenlővé a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium palotáját, de Rados professzor szakmai és emberi tekintélye fontos szerkezeti elemeket és az épületbelső néhány értékes részletét is megóvta a pusztulástól. Ennek lehetett az „ára” a homlokzat lecsupaszítása.

 

Minisztérium és műemléképület egyben

A vezérigazgató tájékoztatása szerint a tervzsűri rövid vita után nem javasolta a díszudvar üveg térlefedését, mert bonyolult, költséges és a látványát jelentősen befolyásoló tartószerkezet megépítésével járna. Ugyanakkor más udvarrészek esetében a lefedést megfontolásra érdemesnek tartották.

 

 

Ellenvélemény nélkül fogadták el, hogy az épülettömb irodai szárnyába beékelődő, Hess András tér 3. szám alatti Fortuna-ház elbontására nem kerülhet sor. Mindazonáltal arra is felhívták a figyelmet, hogy a középkori elemeket is tartalmazó ház megőrzése mellett az irodaszárny közlekedési rendszere akár egy modern építészeti megoldással is javítható. Az építész-zsűri abban is egyetértett, hogy az értékmentés céljából fontos, hogy az épület egyes reprezentatív részei időszakosan a nagyközönség számára nyitottak legyenek. Meg kell találni a módját annak, hogy a minisztériumi funkciók csorbítása nélkül lehessen az épületegyüttest a város szövetébe integrálni – összegezték véleményüket.

„A tervezőcsapat Makrai Sándor és Vesztergom Ádám vezetésével hatalmas munkát végez, amelynek első, már a nagyközönségnek is bemutatható eredménye a főhomlokzat részletes látványterve” – mondta el végezetül Borbély Pál.