Így kapja vissza egykori kincseit a Budai Várnegyed 115 éves épülete

A beruházást lebonyolító PM-TÉR6 Nonprofit Kft. a lapunk kérdéseire megküldött válaszában hangsúlyozta, hogy a Fellner Sándor 1903-as tervei alapján történő rehabilitáció során az értékmegőrzés szempontjait messzemenően érvényesítik.

A projekt egyik fontos eleme a homlokzat és tetőzet eredeti állapotának hiteles rekonstrukciója, ezzel biztosítva a műemlék városképi illeszkedését. Emellett helyreállítják és megőrzik a palotarész belső szerkezetét, közlekedési rendszerét, valamint díszes lépcsőházát is.

Újra megnyílik az épület több, korábban befalazott kapuja

A rehabilitáció során az egyik lényeges szempont, hogy az épületegyüttes eredeti közlekedési rendszerét is visszaállítsák. A Pénzügyminisztérium első udvarába (Díszudvar) eredetileg két kapun keresztül lehetett bejutni. Az 1-es kapun a Hess András tér felől, valamint a 2-es kapun az Országház utca felől.

 

Az 1950-es években történt átépítések során a 2-es kaput megszüntették, a főfalban lévő nyílását befalazták. Helyére az alagsori szintre két ablakot, a magasföldszinti szintre egy ablakot, az áthajtóba pedig új födémmezőt építettek be, így az utcai traktusból egy helyiség, az udvariból folyosó lett.

A projektben az Országház utcai díszes kaput és a mögötte lévő kapubehajtót az eredeti állapot szerint visszaépítik, a magasföldszinti födémszakasz folyosójának egy részével egyetemben.

„A kutatóbontások alatt kiderült, hogy a kapu boltozatai szerencsére épek maradtak” –

tudtuk meg a beszámolóból.

Így születik újjá a főhomlokzat ékessége

Az eredeti épület főhomlokzatának egyik értékes eleme a rizalit (az épületek homlokzatsíkjából – rendszerint a teljes épület magasságában – kiemelkedő tömegrész – a szerk.) volt. A Pénzügyminisztérium rizalitja egy 24 méter széles, 4 méteres kiugrású, 4 szintet átfogó épületrész volt.

Eredetileg kocsiáthajtót, két tornyot és számtalan díszes elemet tartalmazott, ám az 50-es években teljesen visszabontották.

 

A rehabilitáció során első lépésben a rizalit előtt és alatt végigfutó közművezetékek kibontását, illetve cseréjét végezték el. Ezt követően a rizalit szélességében elbontották a főhomlokzat meglévő durvamészkő burkolatát, a keménymészkő ablak mérműveket (körívekből alkotott, áttört geometrikus díszítmény – a szerk.), a párkányt, a címereket és az ötvenes években utólag hozzáépített erkélyt.

Ezzel párhuzamosan a talajszint alatt feltárták a Fellner-féle gépészeti aknát, falazatát kipótolták és az elhasználódott acélgerendákat kiemelték, így megteremtették a lehetőséget a rizalit eredeti gépészeti aknájának visszaépítésére.

 

A szerkezetépítés során a pillérek vasszerelését a helyszínen végezték, majd az elkészült betonvas elemeket daruval emelték be a helyére. A szerkezetet teljes emeletmagasságban, szakaszosan zsaluzták be és öntötték ki betonnal. Az első emelet padlófödém építéséhez első lépésben a vízszintes vasbetongerendák készültek el, majd a gerendák közötti vasbetonfödémlemez következett az erkélylemezzel együtt. Hamarosan megkezdődik a mostani főhomlokzat falsíkjának kibontása, ezt követően pedig a nyílászárók eredeti pozíciójába való visszahelyezése, illetve rekonstrukciója.

A tető és a homlokzat visszanyeri gazdag tagoltságát

A rehabilitáció kiemelt feladatai közé tartozik az ötvenes években visszabontott és átalakított tetőszerkezet helyreállítása is.

A tervező Fellner Sándor a homlokzatokat és a tetőt erőteljesen tagolta, sok síkra bontotta, ami lehetővé tette az irodaszárny harmonikus illeszkedését a környék kisebb épületekből álló lakóházi együttesébe. Ezt a hatást a választékos anyagfelhasználás tovább fokozta.

 

Az 1948-50-es átépítés során az épület tömegének csökkentésére irányuló törekvés sem járt sikerrel. A főhomlokzat korábbi, több síkból álló tetőzete helyett egyetlen óriási tetősíkkal nyomták agyon a megmaradt, díszeitől megfosztott Fellner-épületet. Az oldalhomlokzatoknál is hasonlóan jártak el, ráadásul itt az udvari traktusokban meghagyták a legfelső emeletet, így az utcafronton ezt a visszabontott szintet egy jóval nagyobb felületű, monoton tetősík takarja.

 

A fenti problémát orvosolva elkezdték az Országház utca teljes hosszán a meglévő tetőszerkezet bontását. Ezt követően a koporsófödémet bontják el az Országház utcai oldalon az utólagosan beépített tetőablakokkal együtt. A következő lépésben a padlásburkoló tégla, és a födémfeltöltés kerül ki az épületből. A III. emelet feletti úgynevezett Melocco-féle födémet teljes mértékben elbontják.

 

Ezután a IV. emeleti szint középső főfala épül meg, a már új, visszatervezett ajtónyílásokkal. Ezen a szinten térdfalak fognak még megépülni, és elkészül az új vasbeton koporsófödém.

Az egykori Magyar Királyi Pénzügyminisztérium épülettömbjének átfogó felújítása a budai Várban a WEST HUNGÁRIA BAU Kft. és a Garage Ingatlanfejlesztő Kft. kivitelezésében zajlik. Korábban több cikkben is beszámoltunk a Szentháromság téren 2018 óta folyó beruházásról: bemutatva az épület titkait, a második ütem feladatait, illetve az első toronydaru megérkezését és a szigetelési munkákat.