A beruházás célja, hogy újra erőre kapjon a helyi élővilág. A négy holtág közül hármat kikotortak és a partrendezés is megtörtént, valamint a víz utánpótlása is folyamatos.
Befejeződött a Holt-Tisza rehabilitációja Tiszakécskén, amelyben három holtág élővilágát élesztették újra.
A 2017-ben indult beruházás célja, hogy az elmúlt évtizedek során meggyengült vízi élőhelyek újraéledjenek és megfelelő otthont adjanak a terület hal-, kétéltű- és madárállománya számára. A beruházást a Duna Aszfalt Zrt. kivitelezte, már folyamatban van a műszaki átadás.
A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív program keretein belül zajló 1,2 milliárd forint értékű projektben minden kijelölt feladat megvalósult:
A program a Kiskunsági Nemzeti Park vezetésével és Tiszakécske Város Önkormányzata valamint a Közép-Tiszai Vízügyi Igazgatóság közreműködésével valósult meg.
Az eredményeket bemutató tiszakécskei rendezvényen az érintettek a fejlesztés jelentőségét hangsúlyozták.
Tóth János, Tiszakécske polgármestere emlékeztetett arra, hogy a város térségében fekvő négy holtág rendezése már több éve szerepel a város céljai között.
„Ennek megfelelően már a korábbi városvezetés elvégezte a 2-es holtág kotrását és rehabilitációját. Azt követően pedig a város - szintén önerőből - megvalósította a 3-as holtág bizonyos szintű felújítását.”
Kiemelte, hogy a helyiek számára egy kiváló kirándulóhely jött létre, amely a tanösvény révén lehetőséget kínál a helyi oktatási intézményeknek a természetismereti foglalkozásokra is. Ezek során a gyerekek megismerhetik a Holt-Tisza értékes élővilágát és a természetvédelem működését.
Kovács Ernő, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja felidézte, hogy a most helyreállított holtágak korábban rendkívül rossz, elhanyagolt állapotban voltak, tele szeméttel.
„Sokan nem is tudtak arról, hogy milyen természeti kincs van a közelben”
– hívta fel a figyelmet. Ő maga még polgármestersége alatt ismerte fel, hogy rendbe kell tenni ezt a területet. A pályázat elnyerése után pedig részt vett a terület feltérképezésében és annak felmérésében, hogy milyen úton érdemes elkezdeni a munkát.
A kormánymegbízott a magyarepitok.hu kérdésére elmondta: turisztikai szempontból is jelentősnek tartja a holtágak megújítását, hiszen rengeteg környékbelit és az ország más táján élőt is ide vonz majd az újraélesztett Holt-Tisza. Főleg úgy, hogy a jövőben a vízisportok számára is megnyitnák a terület egy részét, nem zavarva ezzel a kirándulók, horgászok nyugalmát.
A kivitelező részéről felszólalva ékszerdoboznak nevezte az újjászületett Holt-Tiszát Varga Csaba, a Duna Aszfalt Zrt. területi igazgatója. Az értékmentő projektet személyesen is fontosnak tartja, hiszen az egyik holtág mellett nőtt fel.
Varga Csaba ismertette: a projektben a négy Tisza-holtágból hármat érint a rehabilitáció: ezek közül a 3-as és a 4-es kotrási munkái viszonylag egyszerűen zajlottak.
Kiemelte viszont az 1-es holtág rehabilitációját, amely óriási kihívást jelentett a Duna Aszfalt szakembereinek, de végül sikeresen megoldották a feladatot. Az 1-es holtágon az iszapkotrási munkákhoz ugyanis teljesen le kellett csapolni a vizet, a halállományt pedig erre az időre át kellett telepíteni.
A területi igazgató köszönetet mondott a Tiszakécske és Környéke Sporthorgász Egyesületnek, akik segítsége nélkül ez a munkafázis nem sikerült volna.
Varga Csaba a több részből álló projekten belül talán az új tanösvényre a legbüszkébb, amely 2500 méteren 12 megálló segítségével mutatja be a Tisza élővilágát, kincseit.
Az útvonalon elhelyezett tájékoztató táblákon megismerhető a folyó hal- és madárállománya, és a kihelyezett madárlesek és madárlakoknak köszönhetően meg is figyelhetők.
A Duna Aszfalt területi igazgatója a projekt fajsúlyos céljaként jelölte meg a holtágak megfelelő vízutánpótlását. Fontos eredménynek nevezte, hogy a beruházásban megvalósított műtárgynak köszönhetően mostantól folyamatosan frissül és állandóan pótolható a holtágak vize, megszüntetve a korábbi vízhiányos problémákat. A felújított zsilipek pedig biztosítják a holtágak közötti vízátmenetet.
Tóth János a magyarepitok.hu-nak nyilatkozva elmondta, a most befejeződő fejlesztés nem csupán a helyieknek teremt új lehetőségeket, hanem egy átfogó turisztikai stratégia része, amelyet már 2014 óta formálnak.
„Akkoriban volt egy hotelünk, mindenféle attrakciók nélkül, és már akkor megfogalmazódott, hogy Tiszakécskét idegenforgalmi szempontból fejleszteni kellene”
– mutatott rá a polgármester.
Hozzátette, ennek megfelelően került a TOP-ból finanszírozott tiszakécskei projektek közé egy a Tiszán létrehozott vízitúrás megállópont, egy kilátó, továbbá a helyi kisvasút fejlesztése is, amelynek a végpontja nem esik messze a most felfejlesztett holtágaktól.
„A Holt-Tisza rehabilitációját is egyértelműen ide lehet sorolni, hiszen a csodálatos természeti adottságainkra alapozva turisztikai attrakció születik, a természetkedvelők számára.”
Arra is kitért, hogy az 1-es holtág a városban négy éve beindított kajak-kenus képzésnek is otthont ad.
„A belépő gyerekek itt tudnak megtanulni úszni, majd evezni, hogy azután az Élő-Tiszán folytassák az edzéseket. Büszkék vagyunk rá, hogy ilyen rövid idő alatt már hat válogatott kajak-kenust sikerült kinevelnünk.”
A polgármester szavaiból az is kiderült, a jövőben is hasonló fejlesztéseket terveznek, többek közt egy sétahajózást lehetővé tevő kikötőt is szeretnének kialakítani az Élő-Tiszán a kisvasút egyik végállomásánál.
Az Állatorvostudományi Egyetem három pavilonépülete mintegy 7,3 milliárd forintból újult meg.
Az új épület szinte minimális energiát fog igényelni, a beruházásban az elhanyagolt partszakaszt is felújítják.