2021.10.27, Szerda

Hirdetés

Így teremtik újra a semmiből a budai Vár elveszett épületeit
Fotók: Nagy Mihály és Dernovics Tamás / magyarepitok.hu

Így teremtik újra a semmiből a budai Vár elveszett épületeit

magyarepitok.hu

2021.10.02. 08:00 - Kolinek Nóra

A Várkapitányság megrendelésére a West Hungária Bau Kft. dolgozott a Királyi Lovarda és a Csikós udvari revitalizáció részeinek kivitelezésén. A felújítás különleges kihívásairól Tóth Tibor Gáborral, a WHB projektigazgatójával beszélgettünk.

Hirdetés

A várnegyedben a beruházó Várkapitányság Nonprofit Zrt. megbízásából a Nemzeti Hauszmann Program keretében a WEST HUNGÁRIA BAU Kft. és a LAKI Épületszobrász Zrt. konzorciumának kivitelezésében zajlott a Csikós udvarban található Királyi Lovarda, a Főőrség, valamint az ide vezető Stöckl lépcső rekonstruálása.

A munkálatokról Tóth Tibor Gáborral, a WEST HUNGÁRIA BAU (WHB) projektigazgatójával a helyszínen beszélgettünk. A kivitelezéseket a kezdetektől fogva irányító szakember az Ybl Miklós Építéstudományi Karon szerezte építészmérnöki diplomáját, majd okleveles építészmérnök lett.

A Tóth Tibor Gábor vonzódása a történelem és a műemlékek iránt már gyerekkorában elkezdődött; édesanyja az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozott könyv restaurátorként, és gyerekként sokat járt a Várba meglátogatni őt.

Az ekkor szerzett benyomások meghatározták szakmai irányvonalát is, hiszen már pályája elején a műemléki helyreállítások foglalkoztatták.

Az építészmérnök 2015 óta dolgozik a WHB-nál. Első feladata itt természetesen nem is lehetett volna más, mint egy műemléki munka: részt vett a reneszánsz hangulatot idéző Tolna megyei Ozora várkastély felújítási munkáiban, majd a keszthelyi Festetics-mauzóleum előkészítési munkáin dolgozott.

A WHB 2016-ban kezdte meg a Lovarda és a Főőrség rekonstrukcióját, Tóth Tibor Gábor létesítményfelelősként, majd projektigazgatóként látta el a kivitelezés felelős műszaki vezetését.

A képre kattintva galéria nyílik!

 

Már az alapozás során kihívásokkal kellett szembenézni

Az 1901-ben elkészült Lovarda a II. világháború során megsérült, majd az 1950-es évek elején ideológiai okokból lebontották. Tóth Tibor Gábor ismertette, hogy a Lovarda alapjai nem voltak meg, így az építkezést teljesen új alapoktól kellett kezdeni.

Itt már rögtön kihívásokkal kellett szembenézniük a szakembereknek:

a meglévő közművek, és a szivárgó aknarendszerek között kellett megvalósítani a cölöpözést, továbbá figyelembe kellett venni, hogy az épület egyik fele a meglévő és működő Várgarázsra támaszkodik.

Az épület ismertetését folytatva az építészmérnök elmondta, hogy az vegyes felmenő szerkezetű: fala vasbeton tartószerkezetből és nagyméretű műemléki tömör téglából áll, melynek külső részét római cement és mészkő borítja.

Ahogy korábban már lapunkban is beszámoltunk erről,

a beruházó kiemelt célja volt, hogy a kivitelezés során a lehetőségeknek megfelelően Magyarországról származó alapanyagokat használjanak fel: a már említett nagyméretű műemléki tömör tégla hazai gyártású, a mészkő pedig magyar bányákból származik.

A Lovarda teteje rácsos tartószerkezetű, belülről faburkolatú az eredetivel megegyező dísz mennyezet készült, kívülről az eredeti terveknek és fotóknak megfelelően természetes pala borítja. A tetőszerkezetet vörösrézből készült díszmű bádogosmunka fedi.

 

Egy épület, két funkció

Tóth Tibor Gábor úgy tájékoztatott, hogy a korábban királyi lovasbemutatók helyszínéül szolgáló és a Királyi Testőrség kiképző lovardájaként működő épület ma kétfunkciós: lovardaként és rendezvényteremként is működhet.

„A 300 fős bálteremmé alakítható helyiséget a kiváló hangzás érdekében akusztikai vakolattal vontuk be, a tölgyfából készült álpadló rendszer felbontható, így lovas rendezvények alkalmával a terem könnyedén átalakítható”

 – fűzte hozzá a szakember.

 

A szobrok archív fotók alapján készültek

A lovarda belső és külső szobrait már az alapozás idején elkezdték gyártani.

„A szobrok kapcsán fontos válaszúthoz érkeztünk: a tervek vagy archív fotók alapján készüljön a rekonstrukció?”

 – idézte fel a projektigazgató.

„Végül az a döntés született, hogy az archív fotók szerint kell végezni a szobrok gyártását és restaurálását, így az eredeti terveket módosítani kellett. A döntést az indokolta, hogy már az archív tervek és korabeli fotók között is eltérést tapasztaltak”

 – egészítette ki.

 

A belső öntözőrendszer a szálló por ellen véd

A Lovarda belső terébe belépve a szakember az itt felhasznált anyagokról és technológiákról mesélt.

„A belső tér kialakítása során is az archív fotókat vettük alapul: az eredetivel megegyező burkolatok készültek, ügyeltünk az azonos anyaghasználatra” – mondta el.

„Az előcsarnokban helyszínen öntött terazzo burkolatot terítettek, amelynek minden egyes mintázatát külön sablonnal készítették. A burkolat több hónapig készült, ez idő alatt természetesen nem lehetett rálépni.”

Tovább sétálva díszlépcsőházban ruskicai márványoszlopokat és kovácsoltvas korlátokat láttunk, amelyek szintén az eredeti fotók alapján készültek. A nyergelő részhez közeledve Tóth Tibor Gábor elmondta, hogy itt funkcióváltás történt, ez a terület ma rendezvények alkalmával a catering része. A felső szinten egymással szemben található a zenekari és a királyi páholy. Előbbi mögött vezérlőpult található, amely rendezvények alkalmával a hang és fény effektek irányítását biztosítja.

Az új funkciónak megfelelően szükségessé vált gépészeti terek, ruhatár és vizesblokk kialakítása. A ruhatár az alsó szinten kapott helyet, míg az üzemeltetésért felelős gépészeti terek a -2. szinten találhatók. A Lovarda oldalsó falainak burkolata úgynevezett lambrin burkolat, amely mögött szintén gépészeti tér található.

„A légtechnika és elektromos csatlakozók mellett itt egy öntöző gerincvezetéket alakítottak ki, amely lovas rendezvények alkalmával biztosítja a talaj nedvesen tartásának lehetőségét, így az tömörebb és kevésbé porzik”

 – avatott be Tóth Tibor Gábor.

 

A Főőrség alapjait át kellett tervezni

A Lovardából kilépve a Főőrség ismertetését kezdi meg Tóth Tibor Gábor. A korábban kaszárnyaként, őrségi épületként funkcionáló épület – a Stöckl lépcsőhöz hasonlóan − az eredeti helyén került megépítésre.

„Az alapozással nehezen tudtunk indulni: a területen sok a középkori várfal, emiatt folyamatos régészeti jelenlétre volt szükség. A régészeti emlékek elhelyezkedése miatt át kellett tervezni az alapot, majd az áttervezést követően indulhattak meg a munkák.”

A Lovardához hasonlóan a Főőrség is vegyes felmenő szerkezetű: vasbeton falak és nagyméretű műemléki tömör tégla alkotja, amelyeket mészkő és római cement borít.

 

Római haditrófeák őrzik az udvart

A Főőrségi épület egyik látványossága a külső zárósoron található, római haditrófeákat mintázó szobrok. Az alkotások úgynevezett spiáter öntvényből készültek.

Ebből az anyagból készült a Lovarda déli homlokzatán a bejárat fölött található Sportembléma nevezetű lófej szobor is, amelyről később még szót ejtünk.

A Főőrség funkciójára kitérve Tóth Tibor Gábor elmondta, hogy annak alsó része a későbbiekben régészeti térként fog működni, amelyet egy nagy bronzkapun át lehet megközelíteni.

A 7 méter széles, 3,2 méter magas monumentális kapu új elem az épületen, domborművein a magyar történelem egyes fejezeteit láthatjuk.

A régészeti tér felett konyhaszint, étterem és kávézó kapott helyett, a legfelső szinten pedig kiállítás keretében 3D installációk, huszár és testőrségi egyenruhák, valamint archív fotók segítségével idézik meg az épület eredeti funkcióját és hangulatát.

 

Az anyagbeszállítás kihívások elé állította a csapatot

Az épületek ismertetését követően a kivitelezés kihívásairól kérdeztük a projektigazgatót. Itt Tóth Tibor Gábor felidézte a Főőrség alapjainak fentebb már említett áttervezését, illetve kiemelte, hogy a két épület munkái egyszerre indultak el.

„A két épület kivitelezéséhez a szállításokat ugyanazon a beközlekedő úton kellett megoldanunk. Előfordult, hogy a Lovarda munkáihoz akár naponta több kamion tégla is érkezett. Az organizáció és anyagbeszállítás komoly fejtörést okozott, rengeteg tervezést, előkészítést igényelt”

 – mondta el a szakember.

A restaurátori munkák összehangolása az egyéb szakipari munkákkal szintén sok feladatot adott a projektigazgatónak.

„Egy restaurátort nem lehet sürgetni: aprólékos, és különleges alapanyagokat felhasználó munkájukhoz sok időre van szükségük.”

Tóth Tibor Gábor itt kitért a Lovát fékező csikós szobor esetére. A korábban a Hunyadi udvaron felállított alkotás talapzattal együtt történő elbontása, restaurálása és a régi helyén, a Csikós udvarban történő újra felállítása a projekt kiemelt része volt.

A restaurátori kutatás során kiderült, hogy a szobor sokkal rosszabb állapotban van, mint azt feltételezték. A belső tartószerkezete teljesen elkorrodálódott, ezáltal erőteljesen megdőlt a szobor. A restaurátori tervnek megfelelően a teljes belső tartószerkezet kicserélték, illetve a régebbi, nem szakszerű javítások nyomait is sikerült eltüntetni észrevétlenül.

Az alkotáson már az épületek alapozásakor elkezdtek dolgozni, végül a rengeteg előre nem látható körülmény miatt, azokkal egyidőben készült el.

 

Eredeti Hauszmann tervek segítették a munkát

A műemléki rekonstrukciók rendszeresen visszatérő munkafázisa a zsűriztetés. A hatóságok és a műemléki tervezők ilyenkor személyesen ellenőrzik a szobrokat, kovácsoltvas díszeket és egyéb elemeket; a legapróbb részletekig megvizsgálják a kidolgozást.

„Egy zöldmezős beruházás esetében ilyen zsűriztetéssel nem találkozunk, de épp ettől lesz a műemléki rekonstrukció is mívesebb, patinásabb, és nem kaptafaszerű gondolkodást igénylő feladat. Ez a megközelítés más munkahangulatot is eredményez”

 – emelte ki Tóth Tibor Gábor.

Ehhez kapcsolódva fűzte hozzá a szakember a már említett főbejárati előtető felett elhelyezkedő spiáter öntvényből készült Sportembléma felhelyezését:

„az alkotó kihozta a művet, de annak méretei és súlya miatt a biztonságos rögzítési módját ki kellett találnunk. Az ilyen jellegű feladatok megoldása adja a műemléki munka egyik szépségét.”

A beszélgetés elején már említettük a projektigazgató múlt iránti vonzódását, aki felidézte:

„felemelő érzés volt eredeti Hauszmann terveket tanulmányozni, felfedezni rajta a mester kézírását.”

Majd hozzátette:

„a vári környezet utánozhatatlan hangulata hiányozni fog. Jó volt mindennap megérkezni erre a különleges atmoszférájú helyszínre, és tudni, hogy munkákkal mi is hozzájárulhatunk a múlt egy darabjának megőrzéséhez.”

 

Az odaadó, lelkes csapat a siker egyik kulcsa

A történelmi épületek korhű rekonstrukciója összehangolt csapatmunkát igényel, és fontos a megrendelővel való zökkenőmentes együttműködés.

„Négy éve vagyunk itt, ez már majdnem olyan, mint egy házasság. A kezdeti egymásra hangolódást követően nagyon jó kapcsolatot sikerült kialakítanunk a megrendelővel, a folyamatos egyeztetések a hatékonyság jegyében zajlottak” – mondta el Tóth Tibor Gábor.

Majd kiemelte:

„nagyon hálás vagyok kollégáimnak, az ő odaadó, lelkes és körültekintő munkavégzésük nélkül nem volna teljes a siker.”

A Lovardát és a Csikós udvar részeit a Kulturális Örökség Napjai alkalmából (szeptember 18-19-én) adták át a nagyközönségnek.

Galéria

Mi épül?WEST HUNGÁRIA BAU Kft.Budai várműemlékfelújításrekonstrukcióBudapestVárkapitányság Nonprofit Zrt. Nemzeti Hauszmann ProgramLaki Épületszobrász Zrt.

Hírlevél

Hirdetés