Időutazás Gyulán – felújították a polgári kor két gyöngyszemét, a Ladics-házat és a Százéves Cukrászdát

Két szomszédos műemlék épület újult meg uniós forrásból Gyulán. Az ország második legrégebbi vendéglátóhelye, a Százéves Cukrászda és a polgári életmódot múzeumként bemutató Ladics-ház a felújítás után várja a látogatóit.
A gyulai önkormányzat az uniós Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretéből nyert el egymilliárd forintot, az összegből építették meg a Nagyváradi úti kerékpárút hiányzó részeit és újították fel a Százéves Cukrászdát és a város köztiszteletben álló családjának egykori otthonát, a Ladics-házat is. A város a beruházásokhoz mintegy 240 millió forintot önerőként biztosított.

 

Átjáróval fűzték össze a két műemlék épületet

A két, egymással szomszédos műemlék védettség alatt álló épület kívül-belül megújult. A Ladics-ház négyszáz négyzetméteres alapterületű épületén, lecserélték a tetőt és a nyílászárókat. A belső terekben állagmegóvó beavatkozásokat végeztek. Közel 15 kilométernyi vezeték, kábel felhasználásával kiépítették az elektromos hálózatot, vizesblokkokat és új fűtésrendszert alakította ki, így télen is látogatható lesz a múzeum.

 

Épült egy átjáró is, ami a Ladics-házat és a mellette álló szintén teljesen felújított 582 négyzetméteres Százéves Cukrászda épületét köti össze. Utóbbi műemlék ház szintén új tetőt és nyílászárókat kapott, a kivitelezők megerősítették a teherhordó falait és számos állagmegőrzési beavatkozást is elvégeztek a falakon. A Százéves Cukrászda belső terei is megújultak, a díszítő festések helyreállítását restaurátorok végezték.
A  két épület kivitelezését a FUTIZO Kft. végezte el, a restaurátori munkákkal BF Restaurátor Művész Kft. szakembereit bízták meg.

Petőfi is megfordult a Ladics-házban

A Ladics-ház a 19. század elején földszintes polgárházként, jegyzői szolgálati lakásnak épült, miután az 1801-es nagy tűzvészben megsemmisült a városnak ez a része. Első lakója, Szakál Lajos volt, akinél Petőfi Sándor is vendégeskedett.
 

 

A főjegyzői lakással egyidőben épült meg a szomszédos emeletes épület, amelyben egy időben gyógyszertár működött. Majd 1840-től cukrászdaként fogadják a vendégeket. A hely sok különlegessége közül az egyik, egy hasábszekreterben elhelyezett 32 sípos géporgona, amely 1819-ben készült. A cukrászdán belül kialakítottak egy múzeumot is, amely korabeli eszközökkel enged betekintést az édességgyártás titkaiba.

 

Gyula városa 1849-ben anyagi helyzetének javítása érdekében eladta a főjegyzői szolgálati lakást. Az új tulajdonos egy kereskedő volt, akinek lányát feleségül vette Ladics György ügyvéd. A férfi szerény körülmények között élő családba, egy szarvasi evangélikus fésűs családba született. Innen küzdötte fel magát a tanulás és kitartása révén, elvégezte a jogi egyetemet, majd ügyvéd és tiszti főügyész lett. 1863-tól az épület, amelybe a házasságkötése után irodáját is berendezte, Ladics-házzá vált. A város köztiszteletben álló családjának tagjai között akadtak lelkes műgyűjtők is. A család hagyatékából 1989-ben nyitották meg az épületben a kiállítást. A ház, a bútorok és egyéb tárgyak, a megmaradt iratanyag egyedülálló teljességében mutatja be a polgárság életét.

A felújítás után a korabeli polgárság hétköznapjait is megismerheti a látogató

Eddig a háznak csak egyes részei voltak látogathatóak, a felújítás után a szalon, a hálószobák után a konyha, kamra és a fürdő is feltárul az érdeklődők előtt és ezzel együtt a polgárság hétköznapjaiba is betekintést ad. A mai naptól megnyíló múzeumban, számos leleményes megoldást alkalmaznak, hogy bemutassák a Ladics család történetét és életmódját, például a kamrában a kihúzható fiókokkal a háztartással kapcsolatos információkat adó vetítés indul el. A kocsiszínben VR-szemüveg segítségével az 1910-es Gyula belvárosát barangolhatják be a látogatók.

 

Az épülethez a 20. században fabrikáltak egy szellemtörténetet is. A család egyik hölgy tagját, Borbálát a kirándulásról hazatérő rokonai holtan találták a házban. Az emberi fantázia az elhunyt nőhöz kötötte, hogy az házban bezártnak vélt spaletták és szekrényajtók nyíltak ki maguktól és időnként a parketta is nyikorgó hangot adott.