Passzívház? Nálunk egyelőre csak életérzés

Ahogy arról a magyarepitok.hu is beszámolt, egy budapesti 100 lakásos passzívház a közelmúltban több díjat is nyert. Az angyalföldi épületben gáz helyett a fűtést és a melegvíz-ellátást hőszivattyúk biztosítják, amelyeket 20 földhőszonda lát el. A szellőztetőrendszer kétóránként cseréli a levegőt, a használt levegő hőjét nagyrészt a friss levegő felfűtésére használják. A bérlők a fűtésért évente 15-20 ezer forintot fizetnek, a ház beruházása 2,3 milliárdba került.

Magyarországon ennek ellenére a szigorúan vett passzívházakból alig pár tucat van, igaz, az úgynevezett innovatív ingatlanból már több száz, utóbbiaknak szintén alig van rezsijük.

Hogy mi akadályozza a nyugaton egyre inkább terjedő megoldás hazai térnyerését, annak a hirado.hu próbált utána járni.  „Ez a technológia ma még csak egy elképzelés, életérzés a magyar építési piac szereplőinek döntő többsége számára” – ez Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnökének véleménye.

Szerinte száz új épületből kettő készül ezzel a technológiával, mert kevesen engedhetik meg maguknak, hogy megfizessék. Becslése szerint négyzetméterük nagyjából 400 ezer forintba kerül, ami komoly pluszköltséget jelent, miután a hagyományos építésű házak ára ennek csupán 60 százaléka, vagyis négyzetméterenként 240 ezer forint. Ráadásul, bár a rezsi valóban rendkívül alacsony az újabb technológia mellett, de a többletkiadások így is nagyon lassan térülnek meg.

„Ráadásul a CSOK sem támogatja ezt, hiszen annak az összegébe nehezen fér bele egy ilyen épület, ha csak nincs valakinek további, akár néhány tízmilliós egyéb forrása” – mutatott rá Koji László. Ha pedig figyelembe veszi, hogy ideális esetben évi 36-40 ezer új ingatlant kellene felhúzni az ország 4,3 milliós lakásállományának fenntartására, akkor még nehezebben tudja elképzelni a passzívházas technológia előtérbe kerülését rövid távon.

Horváth Sándor, a Magyar Passzívház Szövetség (MAPASZ) - Innovatív Épületek Egyesület elnökségi tagja szerint már nettó 300 ezer forintos négyzetméter áron is építhető passzívház, illetve annak energiahatékonysági szintjéhez közelítő innovatív épület. Kalkulációja alapján öt-hat éve a pluszköltségek 10-12 éves megtérülésével lehetett számolni, a rezsicsökkentések után viszont ez kitolódott 15-20 évre.

Koji László szerint mindezek mellett is fontos beszélni a passzívházakról, mert nagyszerű környezet- és hosszú távon pénztárca kímélő technológiáról van szó, amit terjeszteni kellene Magyarországon is. „A probléma hasonló, mint a kondenzációs kontra hagyományos kazánok esetében, vagy az olcsó Trabant és a drágább, de jobb, hatékonyabb autók viszonyában. Jó lenne a kezdetben többe kerülő megoldás, mert előremutatóbb, és megtérül, de az ilyen beruházásokhoz kevés az emberek pénze” – mondta.

(hirado.hu)

(fotó: kozszolgaltato.bp13.hu)