A rendszerváltás óta nem volt olyan összetett városfejlesztés, mint ami Debrecenben most megvalósulhat a Főmterv, az Utiber és a Cívis Komplex munkájával – elkerülőt is kaphat a keleti városrész.
Évtizedek óta nem volt példa arra Magyarországon, hogy egy nagyvárosban komplex urbanisztikai fejlesztési tervezés zajlott volna. Egyszerre készül a városrész fejlesztését meghatározó körgyűrű útterve, a városrész víz és csatornahálózati terve engedélyezési és kiviteli terv szinten. Debrecen észak-keleti városrészben 20-30 ezer embert érinthet a projekt, aminek tervezését a Cívis Komplex Mérnök Kft., a FŐMTERV Mérnöki Tervező Zrt. és az UTIBER Közúti Beruházó Kft. közösen nyert el 2,299 milliárd forint értékben. Debrecen keleti városrészének infrastrukturális fejlesztéséből ráadásul Hajdúsámson is részesülhet, hiszen ott is égető problémát jelent az ivóvízellátás és a szennyvízelvezetés.
Debrecen keleti városrészének infrastrukturális fejlesztése keretében szennyvíz-, és ivóvízhálózat mellett közúti, csapadékvíz-elvezetési, energiaellátási (többek között közvilágítási) és távközlési infrastruktúra-fejlesztések komplex tervezése indulhat el.
Debreceni Déli Gazdasági Övezetében és Észak-Nyugati Gazdasági Övezetében már folyamatban vannak az ipari létesítményekkel összefüggő közmű-infrastruktúra fejlesztések. Ezekhez kapcsolódóan a lakott területeken is komplex szennyvíz- és ivóvízhálózati fejlesztések váltak szükségessé, mert biztosítani kell Debrecen városának megnövekedett ipari szerepe mellett a várható lakosságszám-növekedésből adódó infrastrukturális kapacitásigényt is.
A népesség emelkedése emellett forgalomnövekedést is generál, így szükség van Debrecen keleti határa mentén, de még javarész belterületi szakaszokon egy elkerülő útra is, ami ki tudja majd szolgálni az újonnan beépülő területeket.
A konzorcium feladata tehát évtizedek óta nem látott komplexitású infrastruktúrafejlesztés megtervezése 420 nap alatt, amelyben az út- és közműbővítések mellett még a debreceni szennyvíztisztító telep fejlesztésére is szükség van.
Ezzel nem csak a helyi lakosok és a gazdasági övezetek járnak jól, hiszen a környező területek, agglomerációk befogadójaként is működik a létesítmény.
Ondód, valamint Debrecen déli és keleti városrészei mellet Hajdúsámson, Ebes, Mikepércs és Sáránd lakosságának életét is könnyebbé teszi majd, mert nő a területek szennyvízelvezetésének kapacitása, üzemeltetési biztonsága, továbbá az ivóvízszolgáltatás is nagyobb üzembiztonsággal lesz ellátható.
Debrecen várható közlekedési forgalmának növekedése az egész városra és annak közeli agglomerációjára is hatással lesz. A tervezett úthálózati elem az északról, keletről, és délről érkező agglomerációs, valamint átvonuló forgalom számára is alternatívát jelent majd a város átellenes pontjának megközelítéséhez a központ elkerülésével.
Szintrehozási munkálatainak második évét zárja decemberben az MKIF Zrt. az általa üzemeltetett gyorsforgalmi úthálózaton, ám arról eddig kevés szó esett, hogy mi történik a mart aszfalttal. Mára elvárás az utakból eltávolított anyagok újrafelhasználása, ám ebben még sokat léphetünk előre. E tekintetben a hazai gyorsforgalmi utak 60%-t üzemeltető MKIF Zrt. hazai léptékkel nézve óriási vállalást tett, melynek részleteit Koch Domonkos, a Társaság innovációs mérnöke osztotta meg lapunkkal.
Összetett projekttel fejlesztették a Fejér vármegyei Kisapostagot, a kivitelezést a STRABAG végezte el. Ennek során szabályozták egy településrészen a csapadékvíz-elvezetést, járdán megközelíthetővé tették a 6-os főút mentén lévő buszmegállókat valamint a közbenső szakaszon lévő buszmegállókat, utak újultak meg, gyalogos átkelőhelyek és két park is épült.