A Budapesti Fejlesztési Központ projektjében a lakosság véleményét kikérve döntöttek a fejlesztés irányáról.
Folyamatosan beszámolunk a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) HÉV- és metrófejlesztési projektjeiről és terveiről, legyen szó a nyugati agglomerációs gödöllői és csömöri HÉV-ek összekapcsolásáról az M2-es metróval az Örs vezér téren, vagy a ráckevei és csepeli és ráckevei HÉV-ek fejlesztéséről is.
Ez utóbbi projektek részei annak a hosszú távú tervnek, melyben a déli és északi HÉV-hálózatot a jelenlegi metróvonalakon keresztül, illetve egy Duna alatt futó alagúttal, valamint a Boráros tér és a Kálvin tér között egy földalatti pályával tervezik összekapcsolni, mindezzel az M5-ös metrót létrehozva. A nagyszabású városfejlesztési elgondolásról részletesebben többek között itt is írtunk.
A déli szakaszon 2020 nyara óta a jelenleg is használatban levő csepeli- és ráckevei HÉV-szakaszok fejlesztésének tervezése zajlik, a lakosság folyamatos bevonásával. Miután tavasszal többek között lakossági konzultációt tartottak a témában, nyáron online kérdőívet is elérhetővé tettek. Ez annak a folyamatnak a része, melyben a ráckevei, 23 megállós vonal fejlesztéséről több szakaszban kérdezik meg a helybelieket: a Szigethalom és Ráckeve közti részről szóló konzultációs dokumentumot közel 800 fő töltötte ki.
Vitézy Dávid, a BFK vezérigazgatója nemrég ennek a felmérésnek az eredményeiről és a lakosok igényeinek megfelelő tervmódosításokról tett közzé Facebook-posztot. A kutatásból kiderül: a Csepel-sziget agglomerációs lakóinak többsége egyetért a ráckevei HÉV fejlesztésével. Mint a vezető szakember írja, a projekt eredményeként nemcsak a HÉV pályája,
de az állomások is megújulnak, hogy az elővárosi kötöttpályás közlekedés egységes és magas színvonalú legyen.
Számos helyen egységes megjelenésű, esztétikus, funkciógazdag típusmegállókat alakítanak ki, a jelentősebb csomópontokon – ilyen például a tököli vagy a ráckevei állomás – pedig egyedi megállókat terveznek.
A felmérésből kiderült: a válaszadók 40%-a használja naponta vagy minden munkanapon a ráckevei HÉV-et, a kitöltők negyede pedig havonta vagy ritkábban utazik a ráckevei vonalon. A szakasz megállóit a kitöltők 49%-a közelíti vagy közelítené meg a jövőben kerékpárral, a megkérdezettek 53%-a tovább is szállítja kerékpárját a héven.
Ennek megfelelően a tervezés során a kerékpáros parkolásra is jelentős figyelmet fordítottak, ugyanúgy, mit az autósok P+R parkolóinak fejlesztésére is. A megállóhelyek és környezetük megújításáról készült tervek szerint a korszerűsített peronok akadálymentesek és részben fedettek lesznek.
A helyi igényeknek megfelelő számú P+R parkoló segíti az autóval közlekedőket. További 3-3 db K+R parkolóhely pedig azok számára biztosítja a gyors ki-és beszállást, akik csak rövid ideig szeretnének autóval tartózkodni a megállóhelyek környezetében. Nem csak az autók, de a kerékpárok tárolása is megoldódik: fedett B+R kerékpártárolók várják majd a biciklivel érkezőket.
Miután Szigethalomból sok olyan észrevétel érkezett, hogy több P+R parkolóra lenne szükség a megálló mellett, ezért itt a BFK átalakíttatja a korábbbi terveket, hogy ennek is megfeleljenek.
Vitézy Dávid posztjában hangsúlyozta: a megállók tervezése során nem csak a funkcionális megújulást tartják szem előtt. Olyan egyedi művészeti alkotásokat szeretnénk elhelyezni a megállókban, amelyek az utasok számára fontos témákat jelenítenek meg. Mint kiderült, erről is megkérdezték a helybelieket: a vizsgált szakaszon tervezett műalkotások tematikájára összesen 221 javaslat érkezett.
Többek között a természetről, élővilágról készült műveket, Dunával kapcsolatos alkotásokat, helyi nevezetességeket és helytörténeti emlékeket látnának viszont legszívesebben a megállóhelyek környezetében.
A BFK a kérdőív feldolgozása után az eredmények figyelembevételével folytatja a tervezést, a felmérés eredményeiről ezen az oldalon lehet bővebben olvasni.
A cikk megjelenését a Budapest Fejlesztési Központ támogatta.
Első ízben rendezik meg az Év Építőipari Marketingkommunikációs Eseményét, amelynek egyik fő célja követ dobni az állóvízbe.
Több mint 1600 négyzetméternyi felület újult meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Kecskeméti utcai épületegyüttesén.