Megerősítette a Swietelsky Építő Kft. lapunknak azt az értesülését, miszerint a főváros nem fizette ki a cégnek a pünkösdfürdői árvízvédelmi létesítmény megépítésének a 850 millió forintos szerződés szerinti díját. Miután a főváros 2020. áprilisában egyoldalúan felmondta a szerződést, a társaság nem tehetett mást, mint bírósági pert kezdeményezett, hogy a pénzéhez jusson.
Székely Csaba a cég ágazati igazgatója lapunknak elmondta, hogy az előző városvezetés által megrendelt – többször módosított - kivitelezés eredményeként 2019. november 3-án tartott átadás-átvételi eseményen a főváros képviselői nem jelentek meg. Ezt követően a Swietelsky Építő Kft. többek között a Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez (TSZSZ) fordult, aki megállapította, hogy a kivitelező a projektet több műszaki változtatás után határidőre, a feladatra alkalmasan átadta. A kereset beadását követően a bíróság máris rendelkezett, hogy a fővárosnak letétbe kell helyeznie az összeget a per lezárásáig.
Mint Székely Csaba elmondta, a TSZSZ-től még várnak egy a kivitelezés során megrendelt 122 millió forintos pótmunkákra vonatkozó igazolást is, mivel a fővárost képviselő Enviroduna Kft. mérnöki cég ezt sem ismerte el eddig.
Eközben a helyszínt (a koronavírus karanténja előtt), már birtokba vették a helyiek és ha most lenne a 2013-as árvíz, a létesítmény védene tőle több tízezer embert, és a környék ingatlanjait. A cég tájékoztatása szerint az igazságügyi szakértő és az ipari kamara véleménye szerint is a feladatra alkalmasan.
Szerkesztőségünk megpróbálta megkérdezni az Enviroduna mérnöki céget képviselő Csuka Ákost, akit többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült elérni, így írásban feltett kérdéseinkre érkező válaszokkal kiegészítjük cikkünket:
Lapunknak Csuka Ákos a cikkünk megjelenése után, de még annak napján elküldte válaszait, melyeket alább változtatás nélkül közlünk:
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.