A Kötiviép’B átadta a megújult Tiszalöki Vízlépcsőt.
Nagyszabású projekt zárult le az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (ÉMVIZIG) közös beruházásában: a Kötiviép’B Kft. befejezte a Tiszalöki Vízlépcső és Hajózsilip több mint hét évtizedes történelmének legnagyobb, komplex és átfogó rekonstrukcióját, melynek munkálatai a tervezést és a kivitelezést is magukba foglalták. A záróeseményt csütörtökön tartották meg Miskolcon.
Az uniós Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program támogatásával elkészült projekt eredményeként a kiemelt jelentőségű vízügyi létesítmény a következő évtizedekben is biztonságosan és feladatait teljeskörűen ellátva működhet. Az építkezésről számos alkalommal beszámoltunk lapunkban.
A műtárgy a nemzeti vízügyi rendszer létfontosságú része, az elvégzett munkával tovább tudja szolgálni Északkelet-Magyarországot és a Tiszántúl térségét
A sajtóeseményen Dobó Kristóf, az Országos Vízügyi Főigazgatóság Árvízvédelmi Főosztályának vezetője és Rácz Miklós, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság igazgatója mondott köszöntő beszédet. Beszédjeikben hangsúlyozták többek között a vízlépcső szerepét az aszálykárok enyhítésében, nemcsak annak közvetlen közelében, de a Tisza további szakaszain is és ennek a klímaváltozás kapcsán kiemelkedő jelentőségét. Szó esett többek között még a Tiszalöki Vízlépcső történetéről is, hiszen a létesítmény immár több mint 70 éves, a vízlépcső 1954-ben, a hajózsilip pedig 1958-ban készült el.
A kivitelező képviseletében részt vett a rendezvényen Lukács Attila, a Kötiviép'B ügyvezetője, illetve Bárány László projektvezető. A projektvezető és Palencsár István, a Tiszalöki Vízlépcső szolgálatvezetője (ÉMVIZIG) is felszólalt és részletesen ismertették a beruházás szakmai hátterét.
Az eseményen elhangzott beszédekből kiderült: a fejlesztés keretében elvégezték a duzzasztómű gáttábláinak, acélszerkezetének, gépészeti és elektromos berendezéseinek felújítását. Átvizsgálták és kijavították a műtárgy vasbeton szerkezeteit, felújították a hajózsilip és kapcsolódó létesítmények szerkezét és gépeit, jelentősen fejlesztették a ferdepályás hajókiemelő berendezést (sólyateret) és a vízlépcső közvetlen környezetében a Tisza mederszakaszait is kikotorták.
Bárány László a 2019. februárjában kezdődött és 2022 november 30-ig tartó projekt minden részletéről kifejezetten alapos előadásban számolt be, melyben kitért minden egyes fő projektelemre, illetve az építkezés részleteire is. A projektvezető előadásában az érintett szakágak alapján négy fő projektelemre bontotta munkálatokat: a műtárgyépítészetre, a gépészetre, a villamosságra, illetve a kotrásokra.
Ezeknek a százalékos eloszlását is bemutatta: mint rámutatott, a gépészet körülbelül 50 százalékot, a műtárgyak építése az 20 százalékot, a villamosság 20 százalékot, a kotrások pedig a maradék 10 százalékot tették ki. Miután ezekről részletesen beszélt, kisebb projektelemekre is nagy pontossággal kitérve, képekkel illusztrált diákkal vezette végig a munkálatok évein és a különböző részein a közönséget, bemutatva a kontrasztot a rekonstrukciót megelőző és az azt befejező állapotok között.
Két patak mederrendezését valósítaná meg Zalaegerszeg. A Nagypáli-pataknál záportározókat építenének, míg a Ságodi-pataknál egy 900 méteres szakaszon átalakítják a medret, hogy szabályozottan, károkozás nélkül elvezethessék a csapadékvizet.
A projekt jelentős fejlesztés, mellyel javult a Győr-Moson-Sopron vármegyei település környezete és az ott élők életminősége.