A lakossági energetikai felújítások száma nemcsak hazánkban, hanem az Európai Unió más országaiban is alacsony. Az Energiaklub „Energiahatékonyság közösen” nemzetközi projektjében hat európai ország közösen vizsgálta az alacsony beruházási kedv okát. A magyarországi programba négy társasházat választottak be, melynek lakóközösségei ingyenesen jutottak hozzá az induláshoz szükséges energetikai felméréshez és egy megtakarítási számításokkal is alátámasztott javaslatcsomaghoz.
A mérések műszakilag könnyen kiaknázható, hatalmas potenciált mutattak. „A vizsgált épületek között van olyan, amelyben egyszerű hőszigeteléssel és ablakcserével akár 62% energia- és ugyanilyen arányú rezsiköltség-csökkenést lehet elérni. Ez évente több mint 3 millió forint megtakarítást jelent a lakóközösségnek, lakásonként pedig 100 ezer forinttal marad több a háztartásoknál. Az öt energetikai osztállyal jobb besorolásba kerülő lakás piaci értéke is nagyobb és gyorsabban értékesíthető” — mondta Czabarka Mihály, a Projektdoktor ügyvezetője.
Társasházak esetében az egyik alapvető probléma, hogy nagyértékű, bonyolult beruházásról kell sok szereplőnek döntést hoznia. Ráadásul több tízmillió forintos társasházi beruházásnál egy félresiklott építkezés súlyos anyagi válságba sodorhatja a lakókat, pótmunka igényekkel szembesülhetnek és kiderülhet, hogy a felújítások nem az előre várt megtakarítást hozzák. Az Energiaklub ezért a projekt keretében elkészített egy projektmenedzsment útmutatót, ami végigvezeti az érintetteket az energetikai korszerűsítés teljes folyamatán a döntéselőkészítéstől egészen a kivitelezésig - az útmutató innen letölthető.
A körültekintő döntéshez az építőipari segédanyagokat gyártó Mapei Kft. ügyvezetője a megfelelő szakember szükségességét emelte ki. „A jó tanácsadó elengedhetetlen egy beruházás indulásánál, segítségükkel a költségeket és a kivitelezés időtartamát is kordában tarthatjuk, így biztosítható a műszaki minőség és az elvárt megtakarítás mértéke” – fogalmazott Markovich Béla. „A szakemberek rendszerben gondolkodnak tudják, hogy az adott termékek milyen tulajdonságokkal rendelkeznek és hogyan fognak együttműködni a beépítést követően. Cégünk közel 6000 szakember képzését végzi évente.”
Bár a lakóközösségek nyitottak és igénylik is a szakértői segítséget, sokszor már az előkészítés költségei is megterhelőek számukra. „Azt tapasztaltuk, hogy a legnagyobb akadályt a magas beruházási költségek jelentik, ez még a gazdagabb országokban is probléma. A projektben résztvevő briteknél is kiderült, hogy az állami források hozzák meg a beruházási kedvet. Nálunk is erre lenne szükség” — mondta Király Zsuzsanna, az Energiaklub projektvezetője.
A vissza nem térítendő támogatások szükségességét támasztja alá az Energiaklub és Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) frissen megjelent lakossági kutatása is. Eszerint a lakosság közel kétharmada nem vág bele otthona korszerűsítésébe az elkövetkező három évben, ha ehhez csak saját megtakarításaira és hitelekre számíthat. „A vissza nem térítendő pályázati források feladata a hiányzó önerő pótlása és a megtérülési idő lerövidítése. A közel négymilliós hazai lakásállomány további elöregedésének megállításához, energiahatékonyságának jelentős javításához évi 100 ezer otthon megújulására lenne szükség” — mondta Szalai Gabriella, a MEHI munkatársa.
A szakember azzal érvelt, hogy a lakossági energiahatékonysági beruházások hatással vannak a magyar gazdaság helyzetére, munkahelyeket teremtenek, és költségvetési bevételt eredményeznek. Így a vissza nem térítendő támogatásokból elköltött minden adóforint többszörösen megtérül. Németország 2010-ben 1,4 milliárd euróval támogatta a lakossági ingatlanok komplex energiahatékonysági fejlesztéseit. Ennek köszönhetően 340 ezer új munkahelyet teremtett, 5,4 milliárd euró adóbevétel többlet keletkezett, vagyis a befektetés sokszorosan megtérült.
A szigetelőanyagokat gyártó Knauf Insulation marketingvezetője konkrét számokkal szolgált az elemzéshez. „Számításaink szerint Magyarországon évi 64 milliárd forintból el lehetne indítani egy olyan programot, amely már a második évtől többszörösen megtérül” - mondta Kanyuk László. „Évi 25 ezer új munkahely létesülne, akár 70 milliárd forint költségvetési bevételt jelentene, fellendülne az adózott építőanyag forgalom, és segítené a kis-és középvállalkozásokat is.” A beruházások hatására az ország földgázimportja akár 4%-kal csökkenne, pozitívan hatna a kibocsátott üvegházhatású gázok mértékére, a szén-dioxid-kibocsátás csökkenése nyomán pedig az állam további kvótabevételekre is szert tehet.
(energiaklub.hu, magyarepitok.hu)
Galéria
