A Szabadics Zrt. 28 évvel ezelőtt hat alkalmazottal, egy Roburral és egy Barkasszal indult, ma a Dunántúl egyik meghatározó vízgazdálkodással és természetvédelmi munkákkal foglalkozó vállalata, és már külföldön is terjeszkedik. A Kis-Balatonhoz több szálon is kötődő vállalat projektjeiről, cégfilozófiájáról és terveiről Kovács Tamás vezérigazgatóval beszélgettünk.
A zalakarosi és zalakomári központú Szabadics Közmű és Mélyépítő Zrt.-t 1989-ben alapította meg Szabadics József egyéni vállalkozóként hat alkalmazottal és alig néhány munkagéppel. Eleinte szennyvízvezetékeket fektettek le, majd a 2000-es években már szennyvíztelepeket is építettek. Emellett a ’90-es évek végén és a 2000-es évek elején több városközpont rehabilitációján is dolgoztak.
Az ezredforduló környékén láttak el először fővállakozói szerepet, számos alvállalkozói kapcsolatot építettek ki és olyan projektvezetőket alkalmaztak, akik ilyen nagyságrendű feladatok lebonyolítását is meg tudták szervezni. 2009-ben a Szabadics beszállt a környezetépítési tevékenységbe, mely mára arculatának meghatározó eleme lett.
A társaságot már a kezdetben kiemelte a 90-es évek vállalkozói környezetéből a munkaetikája. „Amikor Szabadics József elindította a céget, két célt tűzött ki maga elé: az egyik a minőségi munka volt, a másik pedig az adott szó becsülete” – mondta el a vezérigazgató. „Ehhez az elmúlt évtizedben is tartotta magát a vállalat, és ennek meg is lett az eredménye. Főleg a Dunántúlon, különösen Zala megyében, ahol a Szabadics név a megbízhatóságot jelképezi.”
Eközben haladniuk kellett a korral is: az EU-csatlakozás után nagyon sok időt és energiát fektettek bele az építésvezetők és a projektvezetők képzésébe, hogy az uniós projektek adminisztratív kötelezettségeit teljesíteni tudják. Ebben a folyamatban vezető szerepet játszott Kovács Tamás, aki 2007-ben érkezett meg a Szabadicshoz, 2010-ben lett vezérigazgató és közgazdászként vezette a vállalat reorganizációját. Olyan vállalatirányítási rendszert alakított ki, mely megkönnyíti a dolgozók munkavégzését, másrészt pedig fontos szervezeti információkat tesz elérhetővé a vezetőség számára, akik szükség esetén időben be tudnak avatkozni a munkafolyamatokba.
„Nagyon sok jól dolgozó cég van, akik meg tudják valósítani a projektek fizikai kivitelezését, de hogy egy projekt sikeres legyen, ahhoz ennél több is kell” – mondta el az üzletember. „E tekintetben előny, hogy nem építőmérnök vagyok, hanem közgazdász, és így nem csak a fizikai megvalósításra koncentrálok. Ebből a szempontból nem az az érdekes, hogy a cső bent van-e a földben, hanem az, hogy le legyen írva és le legyen dokumentálva.”
Az átalakítások mellett vigyáztak arra is, hogy a vállalati kultúrán ne változtassanak. „A Szabadics család nagyon tudatosan készült a váltásra. Nem egyszerű dolog egy családi vállalkozásba belevonni egy külsőst akár tulajdonosként, akár vezetőként. Hatalmas bizalmi kérdés, mert ettől kezdve nem elég megbeszélni valamit vasárnap a családi asztalnál, hanem hétfőn tovább kell folytatni” – mondta el Kovács, aki tulajdonrészt kapott a vállalatban. „Ugyanakkor azon nem akartunk változtatni, hogy a céget egy nagy családként kezeljük. A rendszert úgy próbáltunk finomhangolni, hogy egyben a növekedést és a hatékonyságot is fenn tudjuk tartani” – fejtette ki.
A több mint 25 éves vállalat jelenlegi projektjeinek 40-50 százaléka kapcsolódik a környezetvédelemhez, a másik 50-60 százalék leginkább hagyományos közműfejlesztésből áll. Előbbi területen földrajzilag és más értelemben is közel vannak a társasághoz a Kis-Balaton fejlesztései. „Minden egyes alkalommal, amikor lemegyek a Balatonra, és látom, hogy milyen tiszta a víz, nagyon büszke vagyok arra, hogy ezen mi dolgoztunk” – fogalmazott Kovács Tamás. A vállalat jelentős energiákat fektetett a terület rendezésébe és a vízvédelmi rendszer kialakításába, a befejező munkálatokat is ők végzik a marótvölgyi belvízöblözet kiépítésével. Ráadásul a cég egyik tulajdonosa társadalmi felelősségvállalásként működteti a Kis-Balaton melletti Holnapocska tábort, mely a hátrányos helyzetű és határon túli magyar gyermekek számára ingyenes programokat szervez, ugyanakkor a nagyközönségnek is elérhető.
A cég jelenlegi projektjeinek többsége is a Dunántúlon zajlik: többek közt a Duna Táti-szigetein, valamint a Duna-Drávai Nemzet Parkban is ökológiai beruházásokat hajtanak végre. Ezzel egyidejűleg a Szombathely melletti dozmati víztározót is építik, és Magyarszéken a Baranya-csatorna kotrását is ők végzik. A korábbi jelentősebb referenciák közül a vezérigazgató a Fertő-tó nádasainak csatornázását és a Szigetköz revitalizációját emelte ki.
A közműprojektek területén a Szabadics számos vízgazdálkodási fejlesztést kivitelezett. Barcs, Lengyeltóti és Csurgó csatornázását milliárdos beruházásokban végezték el, miután 2000-ben a Szabadicsok következő generációja, a korábban a honvédségnél dolgozó mérnök Attila és Zoltán is belépett a cégbe. Székesfehérváron és Nagyatádon is hasonló munkákat kiviteleztek, de a vezérigazgató külön kihívásként kiemelte a ráckevei fürdőkörzetet. Erről a fejlesztésről elmondta: a szennyvízcsatornázás során általában lerakják a csövet a földbe és összegyűjtik a folyadékot, de Ráckevén nem volt ilyen egyszerű, hétezer szivattyút kellett beépíteni, hogy elérjenek mindenhová.
Kovács Tamás a jelentősebbek közé sorolt egy a Balatonnál végzett projeket is, miután a vonyarcvashegyi kikötő fejlesztéséhez egy nagy teljesítményű holland kotrógépbe beruháztak. A Waterking márkájú kétéltű szerkezetet három kamionnal lehet a helyszínre szállítani, két lábbal rögzíti magát a vízben és egy csőrendszeren keresztül szívja el az iszapot. Kovács kiemelte: reméli, hogy az új eszközt további balatoni kotrásokkor, illetve a velencei tó rendezésekor is használhatják.
Kovács Tamás a piaci környezet várható változására és az ehhez kapcsolódó válaszaikra is kitért. Véleménye szerint a hazai infrastrukturális beruházások 2020-ban várhatóan jelentősen lelassulnak. „Emiatt megpróbáljuk kiszélesíteni a meglévő tudásunkat, ennek keretében vettünk egy céget, aminek megvannak a szénhidrogénvezetékekkel és távhővezetékkekel kapcsolatos referenciái.”
A vállalat emellett a külföld felé is nyit, a szomszédos országokat vették célkeresztbe, és van egy grúziai leányvállalatuk is. Kovács többször is hangsúlyozta, hogy fontos az ottani cégekkel jó kapcsolatban lenni, és közösen indulni. Ugyanakkor Magyarországon a víztechnológiában jártas Hidrofilt Kft.-vel és az irányítástechnikával foglalkozó Controlsoft Kft.-vel közösen létrehozták a Hungarian Water Technology Consortiumot. „Így próbálunk a külföldi munkákhoz odakerülni, mert azért látszik, hogy a méret ott is számít. Így hárman együtt egy olyan komplex szolgáltatást tudunk nyújtani, amivel lehet támadni” – mondta el a cég stratégiájáról a vezető.
Kivitelezőként a Szabadics számára a közelsége teszi jó célponttá a Balkánt. „Ezek az országok most vannak abban a helyzetben, amelyben 1995 környékén volt Magyarország, a cégünk ezért a Balkánon inkább a csatornázásra koncentrál.” A vállalatnak jelentős jogi és szervezeti háttértudása van az uniós projektek terén, ez azért hasznos, mert Horvátországban és Szerbiában is az EU-eljárásrendek vannak érvényben, a pénzeket az alapján tudják elkölteni. „A cégben rendelkezésre álló projektmenedzsment tudás exportképes.”
Kovács Tamást az építőiparban emelkedő bérköltségekről és árakról is megkérdeztük. Fontos tényezőként jelölte meg, hogy nem budapesti, hanem vidéki telephellyel rendelkeznek. „A fizikai állomány vonatkozásában a régióban vonzó cég tudunk lenni, ám a műszaki irányítás vonatkozásában ez inkább hátrány, Budapesten valószínűleg sokkal könnyebb mérnököket találni.” A földrajzi helyszínnek van egy további problémája. „A nyugati határhoz közel egy hegesztőt, csőszerelőt, vagy lassan most már egy kubikust, tehergépkocsi-vezetőt is nehéz találni, mert elszívja őket Ausztria és Németország. Nem egyszerű a helyzet.”
Ezt a hátrányt a vállalat hűséges és jól fizetett alkalmazottakkal küzdi le. „Minden karácsonykor díjazzuk azokat, akik 10-15-20 éve vannak a cégnél, a fizikai állomány több mint 60%-a több mint 10 éve van itt, közel fele 15 éve” – fejtette ki. „Ez stabilitást ad a cégnek, és azt jelenti, hogy vonzó munkáltatók vagyunk, akit nem érdemes csak úgy otthagyni.”
A fizikai munkásoknál a cég hozzáállásával együtt ez azt jelenti, hogy „egy státuszt, többletet jelent nálunk dolgozni. Ezt meg kell fizetni, anélkül nem megy. Stabil megélhetést kell biztosítanunk, még akkor is, ha a piac nem akarja elfogadni azokat az árakat, amik vannak.”
Szabó Ákos
Újabb 2 millió köbméternyi föld megmozgatása a feladat; a korábbi tapasztalat sokat ér, de ez a munka egészen más paraméterekkel bír.
A közműépítések előkészítésében új dimenziókat nyitó talajradarról és az első BIM-es alapon megvalósuló hazai KEHOP-os vízminőség fejlesztési projektről is beszélgettünk Szabadics Rolanddal a Contech Építésügyi Konferencián, amelyhez a magyar cég számos értékes elemmel hozzájárult.